2016. március 23-ától, azaz mától lép hatályba a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet (Rendelet) módosítása. 2009-ben a Rendelet hozta létre az Európai Unió saját védjegyoltalmi rendszerét – közösségi védjegyrendszer néven –, amely a tagállami szinten rendelkezésre álló védjegyoltalmakkal párhuzamosan az Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat.
A Rendelet módosítását az Európai Parlament és a Tanács a 2015/2424 rendeletében határozta el 2015. december 16-án, amely részét képezi az EU védjegyek reformjára vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács 2015/2436 irányelve (Irányelv) által elfogadott jogalkotási csomagnak.
A módosítás többek között az áruk és szolgáltatások megjelölését, a bejelentési és megújítási díjak rendszerét, az Európai Uniós tanúsító védjegy bevezetését, továbbá a nemzeti védjegyrendszerekre is kihatással lévő lényeges változásokat tartalmaz. A módosítás több lényeges rendelkezése, így többek között a védjegyek grafikai ábrázolhatóságára vonatkozó követelmény megszűnése is, csupán 2017. október 1-én lépnek hatályba.
A módosítással a Rendelet is új elnevezést kapott: Európai Uniós Védjegyrendelet.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk miben is változik az Európai Unió védjegyoltalmi rendszere és Önnek milyen teendője lehet most a módosításokkal kapcsolatban.
Névváltozások
A közösségi védjegy elnevezése európai uniós védjegyre változik, a közösségi védjegybíróság kifejezés helyébe az európai uniós védjegybíróság, az együttes közösségi védjegy kifejezés helyébe az európai uniós együttes védjegy lép.
A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elnevezése mától Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala, míg a Hivatal elnöke kifejezés helyébe a Hivatal ügyvezető igazgatója lép.
Díjak
A módosítás a korábbi díjrendszert jelentősen megváltoztatja, bevezeti az áruosztályonkénti díjfizetést, a 3 áruosztályra vonatkozó egyösszegű bejelentési díjat megszüntetve.
Míg első ránézésre úgy tűnhet, hogy a módosítások a díjak emelkedését hozzák, azonban a gyakorlatban ez nem feltétlenül igaz. A díjak módosításának egyik célja a bejelentők ösztökélése arra, hogy a védjegybejelentések szerkesztésénél csupán azokat az áru – és szolgáltatásosztályokat jelöljék meg, amelyekre a védjegyek használatára vonatkozó kötelezettségnek eleget is tudnak majd tenni.
A díjak az alábbiak szerint változtak elektronikus úton tett bejelentések és megújítások esetén:
A megújítási díjak kedvező változása miatt felmerült a kérdés, hogy mikor érdemes a védjegymegújítás iránt intézkedni annak érdekében, hogy kedvezőbb díjtételek érvényesülhessenek. A Rendelet 47. cikke alapján “A megújítási kérelmet annak a hónapnak az utolsó napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani, amelynek során az oltalmi idő lejár. A díjat szintén e határidőn belül kell megfizetni“
A fentiek alapján, azon közösségi védjegyek, amelyek esetében az oltalmi idő lejártának napja 2016. március 1. és 22. közé esik, még 2016. március hónap utolsó napjáig, azaz a kedvező módosítok hatálybalépése (március 23.) után is megújíthatóak.
A Hivatal a 2/16. számú elnöki közleményben közölte, hogy a kedvezőbb megújítási díjak csak azon jogosultak esetében lesznek alkalmazandóak, akiknek a védjegye 2016. március 23-án, vagy azt követően járna le. Azaz azon jogosultak, akik védjegye 2016. március 23. előtt újítandó meg, a korábbi rendelkezések alapján fizetnek megújítási díjat, függetlenül a megújítási kérelem benyújtásának napjától.
Az áruk és a szolgáltatások megnevezése, osztályozása
A módosítás jogszabályi szintre emelte azt a gyakorlatot, mely szerint a bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell meghatároznia azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegyoltalmat igényli. Természetesen használhatók a Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések is, feltéve, ha az egyértelműségi és pontossági követelménynek megfelelnek.
Az általános kifejezések használatát – beleértve a fejezetcímekben szereplő általános fogalmakat is – úgy kell értelmezni, hogy abba a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt minden áru vagy szolgáltatás beletartozik. E kifejezések és fogalmak használata nem értelmezhető úgy, hogy azok az adott kifejezés vagy fogalom a szó szerinti értelmezésének nem megfelelő árukat, illetve szolgáltatásokat is magukban foglalják.
A módosítás fontos mérföldkőként egyértelműen kimondja, hogy az áruk és a szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz hasonlónak pusztán azon az alapon, hogy a Nizzai Osztályozás azonos osztályában szerepelnek. Ezen rendelkezés beiktatásával talán megszűnni látszik majd az a nemzeti és európai uniós gyakorlat is, mely alapján a felszólalási/törlési és bitorlási eljárásokban az áruk és szolgáltatások azonosságát vagy hasonlóságát csupán azon az alapon is megállapíthatónak vélik, hogy azok azonos osztályban szerepelnek.
Jelenlegi bejegyzések és fejezetcímek pontosítása
Azon közösségi védjegyek jogosultjain számára, akik 2012. június 22. előtt szereztek védjegyoltalmat vagy az Európai Uniót megjelölő nemzetközi védjegyoltalmat lehetőségük van a védjegy árujegyzékének tisztázására, ha az oltalom terjedelmét a nizzai osztályozásban szereplő fejezetcím alapján határozták meg.
A C-307/10. sz. „IP Translator” ügyben hozott ítélet áttörte azt a korábbi gyakorlatot, miszerint, ha az oltalom terjedelmét a bejelentő a Nizzai Osztályozás fejezetcímeként jelölte meg, akkor a védjegy oltalmi köre az adott osztályba tartozó valamennyi árura/szolgáltatásra kiterjedt. Tekintettel arra, hogy a 2012. június 22. napját követően tett bejelentések esetében a Hivatal a bejelentések oltalmi körének meghatározásával szemben szigorúbb követelményeket állított fel, így a korábbi bejelentési nappal tett védjegyek jogosultjainak érdekét szolgálja az, ha a Hivatal előtt tisztázza az árujegyzéke körét.
Az árujegyzék megfelelő tisztázását a Hivatal által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon, a bejelentés nyelvén lehet megtenni 2016. március 23. és 2016. szeptember 24. között.
Amennyiben a védjegyjogosult úgy dönt, hogy nem kíván e lehetőséggel élni, vagy elmulasztja határidőben megtenni a nyilatkozatot, az azt jelentheti, hogy az oltalom terjedelme az Európai Unió tekintetében a Nizzai Osztályozás fejezetcímében foglaltak szó szerinti jelentésére korlátozódik majd.
Ezen pontosítás lehetőségről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal is részletes tájékoztatást tett közzé.
Amennyiben Ön nem biztos benne, hogy szükséges-e ilyen nyilatkozatot tennie, azt milyen tartalommal kell megtenni, avagy a nyilatkozat elkészítésében szakmai segítségre volna szüksége, szakértő csapatunk tanácsadással segíti a jogosultakat a döntésben.
Az európai uniós védjegyoltalom tartalma és korlátai
A módosítás elrendeli, hogy az európai uniós védjegyek jogosultjai megakadályozhassák a védjegybitorlással érintett áruk belépését és bármilyen vámjogi helyzetbe kerülését. Azaz azt is, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében, harmadik országokból, szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére – vagyis tranzitba – , amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni a védjegytől.
A módosítással egyértelművé vált, hogy a saját név használatára vonatkozó kimentési ok kizárólag a természetes személyek esetében alkalmazható. Emellett a módosítás a védjegyoltalom bitorlásának egyik formájaként kifejezetten nevesíti a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi névnek vagy vállalkozás nevének részeként történő használatot.
A módosítás a “fair use” kivétel körét lényegesen bővíti, mivel a védjegyoltalom alapján a jogosult már nem csak akkor nem tilthat el mást a gazdasági tevékenység körében történő használattól, ha a jelzés vagy megjelölés az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére stb. vonatkozik – azaz leíró jellegű – hanem akkor is, ha a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. Várakozással fogadjuk ennek a bővítésnek a gyakorlati értelmezését, különös tekintettel azokra a védjegyekre, mely esetén a megjelölés a megkülönböztető képességének megszerzése okán vált lajstromozhatóvá.
Hivatali elérhetőségek
A Európai Unió Védjegyhivatalának internetes elérhetőségei is megváltoztak. A Hivatal új domain neve 2016. március 23-ától a www.euipo.europa.eu. Amennyiben Ön a Hivatallal elektronikus úton tart kapcsolatot, fektessen különös figyelmet a korábbi e-mailcímek végződésének megváltozására is.
***
A módosítás több lényeges rendelkezése csupán 2017. október 1-én lép hatályba, emellett a tagállamok számára az Irányelv a módosításoknak megfelelő rendelkezések nemzeti jogszabályokba történő átültetését rendelte el, melyre több éves határidő biztosított. Ennek eredményeképpen a nemzeti jogalkalmazók és az Európai Uniós intézmények gyakorlata között egyfajta kettősség alakulhat ki, amely bizonytalanságokat eredményezhet a jogérvényesítési eljárások során. Ezek elkerülése érdekében minden esetben javasoljuk szakértő képviselő igénybevételét.
A 2017. október 1-én hatályba lépő rendelkezésekről későbbi blog-posztunkban még részletesen beszámolunk.
dr. Kövecses Bettina
ügyvéd
Knight Bird & Bird Iroda
+36 1 799 2000
Categories: IP, Közösségi jog, Védjegy
