2013. augusztus 25-én hatályba lépett az Európai Bizottság 611/2013/EU számú rendelete, amely részletesen szabályozza, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak milyen módon kell eljárniuk az előfizetők és egyéb magánszemélyek személyes adatainak megsértése (data breach) esetén. A rendelet minden európai uniós tagállamban, így Magyarországon is hatályos és közvetlenül alkalmazandó.
A személyes adatok megsértése esetén irányadó általános kötelezettségeket a 2009/136/EK irányelv által módosított 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv, E-Privacy irányelv) tartalmazza. Az E-Privacy irányelv ezen rendelkezéseit Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) implementálta, amely egyúttal felhatalmazta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét arra, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókat ilyen esetben terhelő kötelezettségeket rendeletben állapítsa meg. A 4/2012. NMHH rendelet, amely 2012. február 1-jén lépett hatályba, részletes kötelezettségeket írt elő a magyarországi nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók részére.
Ugyanakkor a nemrég hatályba lépett 611/2013/EU számú rendelet számos kérdésben szigorúbban, illetve részletesebben szabályozza a személyes adatok megsértése esetén a szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket, mint ahogy azt a mintegy másfél éve hatályban lévő NMHH rendelet teszi. Jelenleg tehát két, részben ellentétes szabályokat tartalmazó jogszabály van hatályban Magyarországon, ami látszólag bizonytalan helyzetet jelentene, ugyanakkor mivel az Európai Bizottság rendelete a magasabb szintű jogszabály, ezért ellentmondás esetén a bizottsági rendelet rendelkezései irányadóak. Az NMHH remélhetően hamarosan sort kerít a kérdéses rendeletének felülvizsgálatára, aminek első lépése, hogy a honlapján nyilvánosságra hozza a módosítás társadalmi egyeztetésére szánt változatát. Mivel azonban a bizottsági rendelet közvetlenül alkalmazandó Magyarországon is, ezért a nyilvános hírközlési szolgáltatásokat nyújtóknak már most biztosítaniuk kell a megfelelőséget ezzel a bizottsági rendelettel.
AZ NMHH FELÉ TÖRTÉNŐ ÉRTESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A személyes adatok megsértésének esetei. Az Eht. szerint személyes adatok megsértése a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben továbbított, tárolt, vagy más egyéb módon kezelt vagy feldolgozott személyes adatok véletlen, vagy jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen megsemmisítése, elvesztése, módosítása, jogosulatlan felfedése, nyilvánosságra hozatala, vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés. Ilyen esetek észlelését a szolgáltató köteles az NMHH felé bejelenteni.
Határidő. Az NMHH rendelet szerint a szolgáltató a bejelentést az általa lefolytatott belső vizsgálat végeztével haladéktalanul, de legkésőbb a személyes adatok megsértésének észlelését követő 48 órán belül köteles megtenni. A 611/2013/EU számú bizottsági rendelet ennél rövidebb határidőt határoz meg, ugyanis e szerint a bejelentést ennél rövidebb idő alatt, a személyes adatok megsértésének észlelésétől számított legfeljebb 24 órán belül kell megtenni, amennyiben ez lehetséges. A bizottsági rendelet tehát egyfelől szigorúbb szabályt tartalmaz, hiszen a bejelentést 24 órán belül kell megtenni, ugyanakkor mozgásteret is tartalmaz annyiban, hogy ez a rövid határidő csak akkor kötelező, amennyiben ez megoldható. (A rendelet angol nyelvű változatában a “where feasible” fordulat szerepel, amely azonban a magyar nyelvű szövegben nem, illetve nem ilyen értelemben jelenik meg). Az, hogy az “amennyiben ez lehetséges” fordulat valójában mit takar, a rendelet nem határozza meg, még annak bevezető rendelkezései sem adnak vonatkozásában iránymutatást, így a hatóságokra, illetve bíróságokra marad ennek értelmezése.
Az új bizottsági rendelet tisztázza, hogy személyes adatok megsértésének észlelésén azt kell érteni, ha a szolgáltató kellő tudomást szerzett arról. Ugyanakkor sem annak puszta gyanúja, sem az a puszta tény, hogy váratlan eseményt észleltek, amiről a szolgáltató minden erőfeszítése ellenére sem áll rendelkezésre elegendő információ, nem elegendő ahhoz, hogy e rendelet alkalmazásában úgy lehessen tekinteni, hogy személyes adat megsértésére derült fény. (E vonatkozásban a bizottsági rendelet I. mellékletében felsorolt információk, illetve események relevánsak.)
A bejelentés módja. Az NMHH rendelet azt is előírja, hogy a bejelentést elektronikus úton kell megtenni, azt azonban már nem írja elő, hogy ez pontosan mit jelent. Jelenleg az NMHH honlapján nincs külön erre szolgáló felület vagy űrlap, így ezt az NMHH általános kapcsolattartásra kijelölt info@nmhh.hu email-címen lehet megtenni. A bizottsági rendelet a bejelentés megtételének módjával kapcsolatban azt írja elő, hogy a tagállami hatóságoknak, így az NMHH-nak is, rendelkezésre kell bocsátania egy biztonságos elektronikus megoldást e célra. Számos tagállam illetékes hatóságai már eleget tettek ennek a kötelezettségnek (így például Csehország, Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Svédország).
Az NMHH rendelet egylépcsős bejelentési kötelezettséget írt elő, azaz a szolgáltatónak azonnal az NMHH rendelkezésére kellett bocsátania minden információt. Ezzel szemben a bizottsági rendelet rugalmasabb megközelítést alkalmaz, felismerve, azt, hogy egy szolgáltató nem képes 24 órán belül minden információt bejelenteni. A bizottsági rendelet ezért lehetőséget biztosít arra, hogy a szolgáltató két lépcsőben teljesítse a bejelentési kötelezettségét, amennyiben nem áll rendelkezésre valamennyi szükséges adat, és további vizsgálatra van szükség. Ebben az esetben a szolgáltató 24 órán belül teszi meg az első bejelentést (a bizottsági rendelet I. melléklet 1. szakaszában előírt tartalommal). Ennek megtörténtét követően a szolgáltató a lehető leghamarabb, azonban legkésőbb az első bejelentést követő három napon belül teszi meg a második bejelentést (bizottsági rendelet I. melléklet 2. szakaszában előírt tartalommal, szükség esetén aktualizálva a már benyújtott információkat). A bizottsági rendelet szabályozza azt az esetet is, ha a második bejelentés három napon belüli megtételére képtelen a szolgáltató: ebben az esetben a szolgáltatónak a rendelkezésére álló lehető legtöbb információt be kell jelentenie ezen határidőn belül, továbbá részletes indoklást kell benyújtania a fennmaradó információ késedelmes bejelentéséről. A szolgáltatónak a lehető leghamarabb sort kell kerítenie a fennmaradó információknak az eljuttatására és szükség esetén a már benyújtott információk aktualizálására.
A bejelentés tartalma. Az NMHH rendelet szerint a szolgáltatónak az alábbi információkat kellett bejelentenie az NMHH részére: a) a személyes adatok megsértésének vélelmezett időpontját; b) az érintett személyes adatok körét; c) az érintett előfizetők, illetve más magánszemélyek számát; d) azokat az elérhetőségeket, ahol az előfizetők vagy más magánszemélyek a személyes adatok megsértésével kapcsolatban további felvilágosítást kérhetnek; e) a személyes adatok megsértését előidéző cselekmény pontos leírását; f) a személyes adatok megsértésének várható következményeit; g) a személyes adatok megsértése hátrányos következményeinek enyhítése érdekében tervezett intézkedéseket; h) amennyiben a bejelentés időpontjában az előfizető vagy más magánszemély értesítése már megtörtént, annak időpontját és módját.
A bizottsági rendelet is tartalmazza ezeket az információkat, ugyanakkor egyfelől további információk szolgáltatását is előírja, másfelől a bejelentendő információk körét két csoportra bontja a két lépcsős bejelentés lehetősége miatt.
A szolgáltatónak első lépcsőben az alábbi adatokat kell bejelentenie:
a) a szolgáltató azonosító adatai: aa) a szolgáltató neve; ab) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó neve és elérhetősége; ac) azt, hogy első vagy második értesítésről van-e szó;
b) a személyes adatok megsértéséről szóló első tájékoztatás (szükség esetén a későbbi bejelentésekben kiegészítendő): ba) az esemény bekövetkeztének időpontja: nap, óra (ha ismert, szükség esetén becslés alapján) és az esemény észlelésének időpontja; bb) a személyes adatok megsértésének körülményei (pl. adatvesztés, -lopás, -másolás); bc) az érintett személyes adatok jellege és tartalma; bd) a szolgáltató által az érintett személyes adatok vonatkozásában alkalmazott (vagy alkalmazni tervezett) műszaki és szervezeti intézkedések; be) másik szolgáltató igénybevételével való összefüggés (adott esetben).
A szolgáltató által második lépcsőben bejelentendő adatok:
c) további információ a személyes adatok megsértéséről: ca) a személyes adatok megsértéséhez vezető esemény összefoglalása (megjelölve az adatok megsértésének fizikai helyét és az érintett adathordozót is); cb) az érintett előfizetők vagy magánszemélyek száma; cc) lehetséges következmények és kedvezőtlen hatások az előfizetőkre, illetve a magánszemélyekre nézve; cd) a lehetséges kedvezőtlen hatások enyhítésére a szolgáltató által hozott műszaki és szervezeti intézkedések;
d) az előfizetők vagy magánszemélyek esetleges kiegészítő értesítése: da) az értesítés tartalma; db) az alkalmazott kommunikációs eszköz; dc) az értesített előfizetők vagy magánszemélyek száma;
e) esetleges határokon átnyúló vonatkozások: ea) a személyes adatok megsértésének érintettje között vannak más tagállamokban található előfizetők vagy magánszemélyek; eb) más illetékes nemzeti hatóságok értesítése.
Ha a személyes adatok megsértése más EU tagállambeli előfizetőket vagy magánszemélyeket érint, az NMHH köteles értesíteni a többi érintett nemzeti hatóságot erről az eseményről. A Európai Bizottság erre a célra összeállítja és naprakészen tartja az illetékes nemzeti hatóságok és a megfelelő kapcsolattartási pontok jegyzékét. A bizottsági rendelet pusztán értesítési kötelezettséget ír elő, és nem rendelkezik arról, hogy az értesítést tevő hatóság bármilyen vezető szereppel bírna vagy koordinálná a többi hatóság eljárását. (Szemben például a kötelező erejű vállalati szabályok, a BCR-ek jóváhagyására vonatkozó eljárással, amelyben egy tagállam “vezér-hatósága” koordinálja a többi adatvédelmi hatóság eljárását).
AZ ELŐFIZETŐK ÉS ÉRINTETT MAGÁNSZEMÉLYEK FELÉ TÖRTÉNŐ ÉRTESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
Az értesítés előfeltétele. Az Eht. és az NMHH rendelet alapján a szolgáltató akkor köteles közvetlenül értesíteni az előfizetőit vagy más, a személyes adatok megsértésével érintett magánszemélyeket, ha ez várhatóan hátrányosan érinti az előfizető vagy más magánszemély személyes adatait vagy magánéletét. A szolgáltató akkor mentesül az értesítési kötelezettség alól, ha az NMHH felé kielégítően igazolni tudta, hogy végrehajtotta a megfelelő technikai védelmi intézkedéseket, vagy, hogy az érintett adatok tekintetében ezen intézkedéseket egyébként alkalmazásra kerültek. Az ilyen technológiai védelmi intézkedéseknek értelmezhetetlenné kellett tenniük az adatokat az azokhoz való hozzáféréshez engedéllyel nem rendelkező személyek számára.
A bizottsági rendelet lényegében ugyanezeket az előírásokat tartalmazza, azonban részletesebb iránymutatást tartalmaz: egyfelől példálódzó jelleggel felsorolja azokat a körülményeket, amelyeket mérlegelni kell annak megítélésekor, hogy a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érinti-e az előfizető vagy más magánszemély személyes adatainak vagy magánéletének védelmét, másfelől meghatározza, hogy mely esetekben tekinthetőek az adatok értelmezhetetlennek.
Annak megítélésekor, hogy a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érinti-e az előfizető vagy más magánszemély személyes adatainak vagy magánéletének védelmét, különösen az alábbi körülményekre kell figyelemmel lenni:
a) az érintett személyes adatok jellege és tartalma, így különösen, ha azok pénzügyi információkat, különleges (szenzitív) adatokat, illetőleg helymeghatározó adatokat, internetes naplófájlokat, internetes böngészési előzményeket, elektronikus levelezési adatokat és tételes híváslistákat érintenek;
b) a személyes adatok megsértésének várható következményei az érintett előfizetőre vagy magánszemélyre nézve, így különösen, ha a személyes adatok megsértése személyazonosság-lopáshoz, személyazonossággal való visszaéléshez, testi sérelemhez, lelki gyötrelemhez, a becsület csorbításához vagy hírnévrontáshoz vezethet;
c) a személyes adatok megsértésének körülményei, így különösen, ha az adatok eltulajdonítására került sor, vagy a szolgáltató tud róla, hogy az adatok jogosulatlan harmadik fél tulajdonában vannak.
Az adatok akkor tekinthetők értelmezhetetlennek, és ezért nincs szükség az előfizetők vagy más magánszemélyek értesítésére:
a) ha az adatok szabványos algoritmussal biztonságosan titkosítva vannak, az adatok dekódolásához használt kulcsot nem veszélyeztette a biztonságnak semmilyen megsértése, és az adatok dekódolásához használt kulcs úgy került generálásra, hogy az elérhető technológiai eszközökkel azt senki olyan nem derítheti ki, aki a kulcshoz nem jogosult hozzáférni; vagy
b) ha az adatok szabványos kriptográfiai kulcsos hash függvénnyel kiszámolt hash-elt értékkel helyettesítésre kerültek, az adatok hash-elésére használt kulcsot nem veszélyeztette a biztonságnak semmilyen megsértése, és az adatok hash-eléséhez használt kulcs úgy került generálásra, hogy az elérhető technológiai eszközökkel azt senki olyan nem derítheti ki, aki a kulcshoz nem jogosult hozzáférni.
Ugyanakkor a titkosítás vagy a hash-elés alkalmazása önmagában nem tekintendő elégségesnek ahhoz, hogy a szolgáltatók általánosságban azt állíthassák, hogy eleget tettek a biztonságra vonatkozó általános kötelezettségüknek. E tekintetben a szolgáltatóknak megfelelő szervezeti és műszaki intézkedéseket is végre kell hajtaniuk a személyes adatok megsértésének megelőzése, felderítése és megszüntetése érdekében. Indokolt, hogy a szolgáltatók az ellenőrzések végrehajtása után esetlegesen fennmaradó kockázatot figyelembe vegyék annak felméréséhez, hogy potenciálisan hol fordulhat elő személyes adatok megsértése (17. preambulumbekezdés).
Az Európai Bizottság egyúttal felhatalmazta magát arra is, hogy közzétegye a jelenlegi gyakorlat szerint megfelelő, az adatok védelmére vonatkozó technológiai intézkedések tájékoztató jellegű jegyzékét. Ehhez azonban először egyeztetnie kell az illetékes tagállami hatóságokkal (a 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoporton keresztül), az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az európai adatvédelmi biztossal.
Határidő. Az Eht. szerint a szolgáltató az előfizetőket vagy magánszemélyeket indokolatlan késedelem nélkül köteles értesíteni a személyes adatok megsértéséről. Az NMHH rendelet ezt pontosítva azt írta elő, hogy az értesítést a személyes adatok megsértésének észlelésétől számított 48 órán belül kell megtenni. A bizottsági rendelet ugyan nem határoz meg konkrét határidőt az előfizetők vagy magánszemélyek értesítésére, csak azt írja elő, hogy erre a személyes adatok megsértésének észlelése után “indokolatlan késedelem nélkül” kell sort keríteni. Ez a kötelezettség független az NMHH-hoz történő bejelentéstől. Nyitott kérdés, hogy az “indokolatlan késedelem nélkül” fordulat mit jelent a gyakorlatban. Tekintettel arra, hogy az NMHH rendelet jelenleg e kötelezettség vonatkozásban 48 órás határidőt tartalmaz, és a bizottsági rendelet ezzel kapcsolatban nem tartalmaz eltérő szabályt, ezért indokoltnak tűnik, hogy Magyarországon a 48 órás szabály változatlanul irányadó. E vonatkozásban ugyanakkor az NMHH rendelet várható módosítása változást hozhat.
Újdonság ugyanakkor a bizottsági rendeletben, hogy lehetőséget biztosít az előfizető, illetve a magánszemély értesítésének elhalasztására. Erre kivételes körülmények között kerülhet sor, akkor ha az értesítés veszélyeztetheti a személyes adat megsértésének megfelelő kivizsgálását. Ehhez azonban az NMHH jóváhagyására van szükség, továbbá a hatóság hivatott meghatározni azt az időpontot is, amikor sort kell keríteni az értesítésre.
Az értesítés módja. Az NMHH rendelet szerint a szolgáltató szükség szerint elektronikus levélben vagy telefonon, és a szolgáltató honlapján közzétett tájékoztatás formájában köteles teljesíteni az előfizetők, illetve magánszemélyek értesítését. Az NMHH rendelet szerint az előfizetők honlapon történő értesítése nem szükséges, ha a személyes adatok megsértése az érintett szolgáltató előfizetőinek 0,01%-ánál kevesebb előfizetőt érint.
A bizottsági rendelet szerint az értesítést olyan kommunikációs eszközzel kell megvalósítani, amely biztosítja az információ gyors célba érését, és amely a tudomány és a technika mindenkori állása szerint megfelelően biztonságos. A személyes adatok megsértéséről szóló tájékoztatás csakis a személyes adatok megsértéséről szólhat, és más tárgyú tájékoztatással (pl. számlalevéllel) nem kapcsolható össze, továbbá a szolgáltató nem használhatja fel az értesítést új vagy kiegészítő szolgáltatások népszerűsítésére vagy reklámozására.
Az NMHH rendelet nem rendelkezett a magánszemélyek szélesebb körének tömegtájékoztatás útján történő tájékoztatásáról. A bizottsági rendelet ugyanakkor ezt is szabályozza olyan formában, hogy a szolgáltató mérlegelésre bízza, hogy az eset összes körülményei alapján szükségesnek tartja-e a tájékoztatás ezen formáját, akkor ha megfelelő erőfeszítések ellenére sem tudja azonosítani azokat a magánszemélyeket, akiket a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érint. Ebben az esetben a szolgáltató ezeket a magánszemélyeket a megadott határidőn belül (személyes adatok megsértésének észlelése után “indokolatlan késedelem nélkül”) főbb országos vagy regionális tömegtájékoztatási eszközök útján (például napilapokban) közzétett hirdetmények révén is értesítheti. Ez ugyanakkor nem mentesíti a szolgáltató az alól, hogy minden ésszerű erőfeszítést megtegyen az érintett magánszemélyek azonosítására és ezt követően közvetlen értesítésükre.
Az értesítés tartalma. Az Eht. szerint az előfizetőnek vagy magánszemélynek szóló értesítés tartalmazza legalább a személyes adatok megsértésének jellegét és azokat az információs pontokat, ahol az előfizető további felvilágosítást kaphat, továbbá intézkedéseket javasol a személyes adatok megsértése lehetséges hátrányos hatásainak enyhítésére. Ennek megfelelően az NMHH rendelet szerint az ilyen értesítéseknek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk: a) a személyes adatok megsértésének vélelmezett időpontját; b) a jogsértéssel érintett személyes adatok körét; c) azokat az elérhetőségeket, ahol az előfizetők, illetve más magánszemélyek a személyes adatok megsértésével kapcsolatban további felvilágosítást kérhetnek; d) a személyes adatok megsértésének várható következményeit; e) a személyes adatok megsértése hátrányos következményeinek enyhítése érdekében tervezett intézkedéseket; f) amennyiben az előfizető vagy más magánszemély értesítésekor a szolgáltató a személyes adatok megsértését az NMHH-nak már bejelentette, úgy annak megtörténtét is.
A bizottsági rendelet az értesítés tartalmával kapcsolatban azt az általános feltételt tartalmazza, hogy azt világosan és közérthetően kell megfogalmazni. Ezen túlmenően a bizottsági rendelet II. melléklete tartalmazza az értesítésben konkrétan felsorolandó információkat. Ezek az alábbiak: a) a szolgáltató neve; b) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó neve és elérhetősége; c) a személyes adatok megsértését okozó esemény összefoglalása; d) az esemény bekövetkeztének becsült időpontja; e) az érintett személyes adatok jellege és tartalma; f) a személyes adatok megsértésének az érintett előfizetőre vagy magánszemélyre nézve várható következményei; g) a személyes adatok megsértésének körülményei; h) a személyes adatok megsértésének kezelésére a szolgáltató által hozott intézkedések; i) a lehetséges kedvezőtlen hatások enyhítésére a szolgáltató által javasolt intézkedések.
Az NMHH rendelethez képest a bizottsági rendelet előírja a tájékoztatást az esemény körülményeiről, valamint arról is, hogy milyen intézkedéseket javasol a szolgáltató a lehetséges kedvezőtlen hatások enyhítésére. Utóbbi kötelezettség ugyan nem található meg az NMHH rendeletben, de megjelenik az Eht-ban. A bizottsági rendelet ugyanakkor nem írja elő azt, hogy az előfizetőket vagy magánszemélyeket tájékoztatni kellene arról is, hogy a szolgáltató a személyes adatok megsértését az NMHH-nak már bejelentette.
TOVÁBBI SZOLGÁLTATÓ IGÉNYBEVÉTELE
Sem az Eht, sem az NMHH rendelet nem rendelkezik arról az esetről, ha a szolgáltató a szolgáltatások egy részét (például a számlázási vagy adminisztratív funkciókat) egy másik szolgáltató igénybevételével teljesíti. A bizottsági rendelet erre az esetre rögzíti, hogy a személyes adatok megsértésével kapcsolatos értesítés kötelezettsége nem hárítható át a végfelhasználóval közvetlen szerződéses jogviszonyban nem álló másik szolgáltatóra. E szolgáltatónak azt a szolgáltatót indokolt tájékoztatnia, akivel közvetlen szerződéses jogviszonyban áll. Ez alkalmazandó az elektronikus hírközlési szolgáltatások nagykereskedelmi értékesítése kapcsán is, ahol általános, hogy a nagykereskedelmi szolgáltató nem áll közvetlen szerződéses kapcsolatban a végfelhasználóval.
KONKLÚZIÓ
A 2013. augusztus 25-én hatályban lépett 611/2013/EU számú bizottsági rendelet számos ponton eltérően szabályozza a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak a személyes adatok megsértése esetén követendő eljárást, mint a jelenleg hatályos 4/2012. NMHH rendelet.
A bizottsági rendelet részben szigorúbb kötelezettségeket tartalmaz, ilyen például a hatóság tájékoztatására rendelkezésre álló 24 órás határidő. Ugyanakkor számos vonatkozásban rugalmasabb szabályokat vezet be, például lehetővé teszi az előfizetők, illetőleg a magánszemélyek értesítésének elhalasztását a hatóság előzetes engedélyével, továbbá azt, hogy a szolgáltatók a hatóság felé történő bejelenést két lépcsőben tegyék meg. A rendelet továbbá számos kérdést részletesebben szabályoz, mint az NMHH rendelet, így például az értesítések tartalmával kapcsolatban, valamint rendezi azt a kérdést, is ha a szolgáltató másik szolgáltatót vesz igénybe.
Azon kérdésekben, amelyekben a bizottsági rendelet és az NMHH rendelet eltérően rendelkezik, a bizottsági rendeletet kell alkalmazni, így a szolgáltatóknak is javasolt minél hamarabb megtenniük a megfelelő lépéseket arra, hogy személyes adatok megsértése esetén a bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni. Az is várható, hogy hamarosan módosul az NMHH rendelet és így ezek az ellentmondások feloldásra kerülnek.
dr. Halász Bálint
ügyvéd
balint.halasz@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda
Update #1: az NMHH nyilvánosságra hozta a 4/2012. NMHH rendeletet módosító rendelet tervezetét, erről külön bejegyzésben írunk.
Update #2: 2013. december 4-én kihirdetésre került a végleges módosító rendelet, a 21/2013. (XII. 4.) NMHH rendelet, amely 2013 december 12-én lép hatályba, erről külön bejegyzésben írunk.
Categories: Adatvédelem
