Januárban hatályba lép az új whistleblowing törvény

Idén októberben került kihirdetésre az új whistleblowing törvény a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény elnevezéssel, amely 2014. január 1-jén lép hatályba. Az új jogszabály részletesen meghatározza a munkáltatók által alkalmazni kívánt visszaélés-bejelentési rendszer (whistleblowing rendszer) jogszabályi kereteit.

Network-Concept_WEB_jpg

Az új törvény nem számít újdonságnak, ugyanis korábban már létezett egy hasonló tárgyú jogszabály, a 2009. évi CLXIII. törvény, amely azért bizonyult alkalmazhatatlannak, mert nem került sor az ilyen ügyekre hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésére.

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen újdonságokkal kell a munkáltatóknak számolniuk, ha whistleblowing rendszert kívánnak alkalmazni.

Az új törvény keretében mind a munkáltatók, mind pedig azok tulajdonosai létrehozhatnak whistleblowing rendszert, amely a jogszabályok és a munkáltató vagy annak tulajdonosa által esetlegesen megállapított, magánérdeket vagy nyomós közérdeket védő magatartási szabályok megsértésének bejelentésére szolgálhat. Abban az esetben, ha a munkáltató vagy tulajdonosa úgy dönt, hogy meghatároz ilyen magatartási szabályokat, úgy ezen szabályokat nyilvánosságra kell hoznia és lehetővé kell tennie, hogy azokat bárki megtekinthesse. Kérdéses, hogy mennyire kell ezt a törvényi előírást szigorúan értelmezni, mennyire kell ezen magatartási szabályokat tényleg bárki számára hozzáférhetővé tenni? A munkavállalókon és a munkáltatóval/tulajdonossal szerződéses viszonyban állókon kívül szükséges-e mások számára is elérhetővé tenni? Véleményünk szerint nem, mivel egyrészt ezek akár olyan információkat is tartalmazhatnak, amelyek a munkáltató/tulajdonos számára üzleti titoknak minősülnek, másrészt ezen szabályok “célközönsége” elsősorban a munkavállalók vagy szerződéses partnerek.

Egy whistleblowing rendszer működéséhez szükségszerűen hozzájárul az is, hogy személyes adatok kerülnek kezelésre, hiszen egy bejelentés kapcsán megismerhetővé válik a bejelentő és a bejelentéssel érintett személyes adata. Az új törvény meghatározza a rendszer alkalmazásához kapcsolódó adatkezelés kereteit, amelyek különösen a következők:

  • Adatkezelés célja: bejelentés kivizsgálása (az új törvény egyértelmű törvényi felhatalmazást ad az adatkezelésre, tehát ebből a célból az adatok hozzájárulás nélkül kezelhetők).
  • Adattovábbítás engedélyezése: a munkáltató a bejelentéssel érintett személyes adatokat kivizsgálásban érdekelt külső szervezetnek továbbíthatja. Az adatok külföldre akkor továbbíthatók, ha a külföldi adatkezelő vagy adatfeldolgozó szerződés keretében vállalja a magyar szabályok betartását és, ha az adatokat harmadik országba továbbítják, az adatok információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szerinti megfelelő szintű védelme biztosított.
  • Bejelentési kötelezettség az adatvédelmi nyilvántartásba: a munkáltatónak a rendszerhez kapcsolódó adatkezelését be kell jelentenie a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett  adatvédelmi nyilvántartásba. (Adatvédelmi szempontból ez azért is érdekes, mert egyébként a munkavállalói adatok kezelését nem kell bejelenteni, az új törvény tehát kivételt állapít meg.)
  • Tájékoztatás honlapon: a rendszer működésére és az alkalmazott eljárásra vonatkozó tájékoztatót kell a munkáltatónak közzé tennie a honlapján, mégpedig magyarul. (Hasonlóan a magatartási szabályok közzétételéhez, ebben az esetben is kérdéses, hogy miért kell közzétenni egy ilyen, a munkavállalókra azaz egy teljesen belső jogviszonyra vonatkozó tájékoztatót egy nyilvános honlapon? A törvényszöveg szigorú értelmezése szerint ugyanis a szövegben szereplő honlap a nyilvános honlapra vonatkozik, azonban szerencsésebb lett volna leszűkíteni a honlap jelentését például egy intraneten keresztül megnyitható oldalra.) UPDATE: Nem hivatalos forrásból azt tudtuk meg, hogy a törvény-tervezetet előkészítő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint a szigorúbb értelmezés a helyes, azaz nem elég a tájékoztatót kizárólag a munkavállalók által hozzáférhető intraneten közzétenni, hanem annak a munkáltató nyilvános, bárki által megtekinthető honlapján kell megjelennie. Erre azért van szükség, mert az új törvény szerint bejelentéseket nem csak munkavállalók és szerződött partnerek tehetnek, hanem bárki más is. Az ilyen harmadik személyeknek pedig megfelelő tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy személyes adataik kezelésére milyen feltételekkel kerül sor, még azt megelőzően, hogy megtennék a bejelentést. (lásd még itt).
  • Különleges adatok: a rendszerben tilos különleges adatokat kezelni.
  • Bejelentő részére adott tájékoztatás: A bejelentéshez a bejelentőnek meg kell adnia legalább a nevét és lakcímét. Amennyiben nem munkavállaló, hanem szerződéses partner tesz bejelentést, úgy a néven túl a székhelyet  és a törvényes képviselő nevét kell megadni. A bejelentőnek továbbá nyilatkoznia kell, hogy a bejelentését jóhiszeműen teszi. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a bejelentő figyelmét arra, hogy ha a bejelentést valaki rosszhiszeműen teszi, akkor attól függően, hogy azzal bűncselekményt valósít meg vagy kárt okoz, az eljárás lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek át kell adni az adatait. A bejelentőt arról is tájékoztatni kell, hogy a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha (i) a bejelentést név nélkül vagy azonosíthatatlanul tették, (ii) a bejelentés alapjául szolgáló sérelemről való tudomásszerzéstől 6 hónap eltelt vagy (iii) a közérdek/nyomós magánérdek sérelme nem áll arányban a bejelentéssel érintett személy jogainak korlátozásával. Fontos követelmény, hogy a  bejelentő személyét a bejelentés kivizsgálásában érintett személyeken kívül más ne ismerhesse meg, illetve ezek a személyek a bejelentésre      vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani.
  • Bejelentéssel  érintett személy tájékoztatása: a vizsgálat megkezdésekor  részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről (természetesen a bejelentő személye nem fedhető fel), az Infotv. alapján őt megillető jogokról, valamint lehetőséget kell számára biztosítani, hogy álláspontját kifejthesse (akár jogi képviselője útján is).
  • Kivizsgálásra rendelkezésre álló idő: a bejelentést legfeljebb a beérkezésétől számított  30 napon belül, kivételes esetben legfeljebb 3 hónapon belül kell kivizsgálni.
  • Adatok törlése: amennyiben a bejelentés nem megalapozott vagy nincs szükség egyéb intézkedés megtételére, az adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell. Ha vizsgálat azt állapítja meg, hogy a bejelentés megalapozott volt, úgy az adatokat legfeljebb a szükséges eljárások jogerős lezárásig lehet kezelni.

Az új törvény a fentieken túl bevezeti az ún. bejelentővédelmi ügyvéd fogalmát. Ez lényegében azt jelenti, hogy bejelentések fogadásával és vizsgálatával/kezelésével megbízási szerződést lehet kötni ügyvéddel, azonban ezt a szerződést csak olyan ügyvéddel lehet megkötni, akivel az adott jogi személy nem áll vagy a bejelentővédelmi ügyvédi megbízási szerződés megkötése előtti 5 évben nem állt megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban.

dr. Fekete-Győr Ákos
ügyvéd
akos.fekete-gyor@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000



Kategóriák:Adatvédelem, Munkajog

Címkék:, , , , ,