Egészségügyi termékek hamisítása – gyakorlati kihívások a büntetőeljárásban

A bejegyzésben az új büntető törvénykönyvvel (2012. évi C. törvény, Btk.) bevezetésre került “Egészségügyi termék hamisítása” és a korábban is létező, ám megújult tartalmú “Iparjogvédelmi jogok megsértése” bűncselekmények gyakorlati különbségeivel foglalkozunk.

A gyógyszergyártó cégeket, mint az egészségügyi termékeket védő iparjogvédelmi jogok – tipikusan szabadalmak, védjegyek – jogosultjait kiemelten érinti az új tényállás bevezetése és érvényesülése. Az alábbiakban röviden összehasonlítjuk a büntetőeljárásban való részvétel és a fenti cselekmények által okozott károk megtérítésének lehetőségeit és az abban rejlő gyakorlati kihívásokat.

HEALTH0004_WEB_590X200

Gyógyszerhamisítás esetén ma már az Iparjogvédelmi jogok megsértése és az Egészségügyi termék hamisítása alapján  is indulhat büntetőeljárás.  A két bűncselekmény között azonban lényeges különbségek vannak:

Egészségügyi termék hamisítása

A Btk. 186. § szakasza rendelkezik az Egészségügyi termék hamisításáról. A bűncselelekményt a törvény az egészséget veszélyeztető bűncselekmények között szabályozza, annak jogi tárgya az egészséghez fűződő társadalmi érdek. A büntetőjogi védelem itt nem kapcsolódik sem a terméket – vagy annak egyes jellemzőjét – oltalmazó iparjogvédelmi joghoz, sem az ilyen oltalom jogosultjának érdekeihez. Hamisítás esetén az iparjogvédelmi jogok jogosultjai nem minősülnek sértettnek.

Iparjogvédelmi jogok megsértése

A Btk. 388. § szakaszában foglalt Iparjogvédelmi jogok megsértése esetén más a helyzet. Itt a törvény az iparjogvédelmi oltalomból eredő jogot és ezáltal a jogosultnak az oltalomhoz fűződő vagyoni jogát védi. Amennyiben a bűncselekmény  által okozott vagyoni hátrány nagyobb, a bűncselekmény  minősítése is súlyosabb.  Az oltalom megsértésével okozott hátrány meghatározása érdekében különösen indokolt a jogosult részvétele a büntetőeljárásban.

A gyógyszerek az iparjogvédelmi oltalmak speciális tárgyai, amelyek hamisítása a nyilvánvaló közegészségügyi kockázat mellett, a jogosultaknak is jelentős kárt okoz. Az egészségügyi termékekhez kapcsolódó iparjogvédelmi jogok jogosultjai számára éppen ezért nem elhanyagolható, hogy a büntetőeljárásban milyen módon tudnak részt venni és a károk megtérítése érdekében fellépni.

FELLÉPÉS SÉRTETTKÉNT

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezései értelmében az sértett, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sérti vagy veszélyezteti. A büntetőeljárásban a sértett is részt vehet, számára a Be. az alábbi jogokat biztosítja:

  1. az eljárási cselekményeknél jelen lehet,
  2. az eljárás őt érintő irataiba betekinthet,
  3. az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet,
  4. a jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kell kapjon, és
  5. meghatározott esetekben jogorvoslattal élhet.

A sértettnek lehetősége van arra is, hogy a bűncselekménnyel okozott kárát (polgári jogi igényét) a büntetőeljárásban érvényesítse. Az Iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a gyógyszergyártók sértetti részvétele nem kérdéses. Az Egészségügyi termék hamisítása esetén más a törvényi helyzet, bár kétségtelen hogy a jogosultaknak itt is komoly érdeke fűződne ahhoz, hogy az eljárásban sértettként részt vehessenek. Alább kifejtjük miért is.

KÁROK MEGTÉRÍTÉSE

Iparjogvédelmi jogok megsértése esetén az okozott kár mértéke a bűncselekmény minősítése körében, hivatalból vizsgálandó. Emellett a gyakorlatban a jog jogosultja, mint sértett  részt vesz/vehet az eljárásban és az őt ért vagyoni hátrányt illetően nyilatkozatot tehet, kárát polgári jogi igény formájában érvényesítheti. Ezekben az esetekben a kár mértéke általában a gyógyszergyártó cégnek okozott kárként határozható meg.

Ezzel szemben az Egészségügyi termék hamisítása esetén – a bűncselekmény jellegéből következően – a gyógyszergyártóknak, mint jogosultaknak okozott kárnak nincs büntetőjogi jelentősége. Sőt ezekben az eljárásokban a jogosultaknak nincsen lehetőségük arra, hogy sértettként fellépjenek. Ennek eredményeképpen a jogosult számára nem biztosítottak sem a Be-ben foglalt fenti jogok, sem a károk megtérítésének lehetősége.

Hamisítás esetén az egészséghez fűződő társadalmi érdeksérelem materiális formában nem határozható meg, tehát büntetőjogi szempontból nem vehető figyelembe a gyógyszergyártókat ért a kár sem.

EGYÜTT VAGY KÜLÖN

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy cselekmény az Egészségügyi termék hamisítása, és az Iparjogvédelmi jogok megsértését is kimeríti.

Sem a Btk., sem az ahhoz fűzött indokolás nem ad iránymutatást arra, hogy az Iparjogvédelmi jogok megsértése és az Egészségügyi termék hamisítása tényállások hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ennek értelmében fennáll az elvi lehetősége annak is, hogy az Egészségügyi termék hamisításának észlelése esetén, a hatóságok ex officio az Iparjogvédelmi jogok megsértésére is – mint alaki halmazatra – hivatkozással indítsanak büntetőeljárást.

KÖVETKEZMÉNYEK

Az “elmélet” megfelelő és kielégítő gyakorlati kimunkálása a hatóságok feladata lesz. Amennyiben csupán az Egészségügyi termék hamisítása alapján indítanak a jövőben eljárást, az iparjogvédelmi jogok jogosultjai nemcsak a vagyoni igényeik érvényesítésétől lesznek elzárva, de a sértetti jogok gyakorlásától is, amely egyúttal azt is eredményezheti, hogy tudomást sem szereznek a büntetőeljárás megindulásáról, nem kapnak felvilágosítást a hamisított áruról, annak tulajdonságairól, a hamisítások gyakoriságáról, és a polgári úton történő jogérvényesítéshez szükséges információkról sem.

Ezek az információk – a kártérítési igény lehetőségétől eltekintve is – alapvető fontosságúak a jövőbeli hamisítások visszaszorítása és a jogosultak által alkalmazott megelőző, védelmi intézkedések (különleges megkülönböztető jelzések …stb.) hatékonyabb alkalmazása és fejlesztése szempontjából is.

dr. Kövecses Bettina
bettina.kovecses@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda



Kategóriák:IP, Szabadalom, Védjegy

Címkék:, , , , , , , , ,