Védjegyek feketén-fehéren

 A magyar védjegyek lajstromozásáért és nyilvántartásáért felelős Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) is részt vett az Európai Unió védjegyhivatalai által elkészített, a fekete-fehér és/vagy szürkeárnyalatos védjegyek oltalmi körével kapcsolatos közös gyakorlat kidolgozásában. A Konvergencia Program keretében elkészült dokumentum főbb célkitűzése, hogy közös gyakorlatot teremtsen a fekete-fehér és színes védjegyek azonossága tekintetében az egyes országok hivatalai között fennálló eltérések megszüntetésére.

fekete feher

A több országban, így hazánkban is elterjedt korábbi magyar gyakorlat értelmében a fekete-fehér védjegyek minden színváltozatra és színkombinációra vonatkozóan oltalmat jelentettek. Az Európai Unió területén azonban más-más gyakorlat alakult ki a különböző hivatalok között, ami az egész Unió területére kiterjedő, közösségi védjegy esetében bizonytalanságot eredményezett.

A közös gyakorlat többek között arra vonatkozóan tartalmaz iránymutatást, hogy mely esetekben tekinthető azonosnak a fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos formában lajstromozott védjegy a színes megjelöléssel; továbbá arra is, hogy a színes megjelölés használata az azzal azonos kialakítású, fekete-fehérben védjegy tényleges használatának minősül-e, illetve fordítva.

A dokumentum az elsőbbség tekintetében lényeges változást hoz az eddigi magyar hivatali gyakorlatba. Ezentúl a fekete-fehérben lajstromozott védjeggyel kapcsolatos elsőbbségi igény érvényesítéséhez elegendő, ha az érintett megjelölések között lényegi azonosság áll fenn, tehát ha az elsőbbséggel érintett későbbi megjelölésben az alkalmazott színek tekintetében legfeljebb olyan jelentéktelen eltérés mutatható ki, amelyet a körültekintően eljáró átlagfogyasztó csak akkor vesz észre, ha a megjelöléseket egymás mellé helyezve szemléli.

viszonylagos kizáró okok alkalmazása körében változatlan marad a SzTNH eddigi  gyakorlata, miszerint a szembenálló megjelöléseknek az alkalmazott színek tekintetében nem kell teljes mértékben megegyezniük egymással, a megjelölésekben szereplő színek közötti eltéréseknek elhanyagolhatónak és az átlagfogyasztók által nehezen észrevehetőnek kell lenniük.

A védjegy tényleges használatát tekintve az új közös gyakorlat egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, amikor a védjegynek a lajstromban szereplő alaktól eltérő színben történő használata megfelel a tényleges védjegyhasználat körében megállapított követelményeknek. Ennek megfelelően a védjegy tényleges használata megvalósul, ha a védjegy lajstromozott és ténylegesen használt alakjában

  • a szöveges/ábrás elemek megegyeznek, és ezek egyben a fő megkülönböztető elemek;
  • az árnyalatok kontrasztja megfelelő;
  • a szín vagy színkombinációk önmagukban nem rendelkeznek megkülönböztető jelleggel;
  • a szín nem minősül a megjelölés összhatását, és így a megkülönböztető képességét meghatározó fő elemek egyikének.

Összességében tehát megállapítható, hogy amennyiben egy védjegy megkülönböztető képességgel rendelkező szöveges és/vagy ábrás elemet tartalmaz, főszabály szerint a színbeli különbség nem minősül a megkülönböztető képességet érintő eltérésnek.

A lényeges különbségeket a European Trade Mark and Design Network magyar nyelvű részletes tájékoztatója gyakorlati példákon keresztül is bemutatja.

A közleményben ismertetett gyakorlatot az SzTNH a 2014. július elsejétől kezdeményezett védjegybejelentések és eljárások során már alkalmazza. Az közlemény gyakorlati alkalmazásáról az SzTNH oldalán bővebb tájékoztató is megjelent.

dr. Kövecses Bettina

bettina.kovecses@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda



Kategóriák:IP, Védjegy

Címkék:, , , , , , , , , ,