Zárt kapukat dönget az MLSZ fellebbezése?

Sokak megkönnyebbülésére a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hétfő (10.05.) délután bejelentette, hogy mégsem zárt kapuk mögött kerül megrendezésre a mai (10.08.) Magyarország – Feröer-szigetek  Európa-bajnoki selejtező mérkőzés, mivel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) Fellebbviteli Szerve (Appeals Body) az első fokú döntésben előírt szankciók alkalmazását felfüggesztette. Ez azt jelenti, hogy ha a későbbiekben arra a következtetésre jut a Fellebbviteli Szerv, hogy a Fegyelmi Bizottság döntése mégis megalapozott volt, akkor a soron következő hazai mérkőzés kerülhet zárt kapuk mögött megrendezésre (ami lehet, hogy egy pótselejtező lesz).

Jelen írás bemutatja az UEFA szankciórendszerét és szabályzatait, rávilágít azokra az okokra és tényezőkre, melyek kiválthatják az UEFA büntetését, továbbá vizsgálja, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak az MLSZ (illetve ilyen esetekben a klubok, büntetés egyéb címzettjei) részére a döntésekkel szemben.

HÁTTÉR

Mint az bizonyára sok futballkedvelő számára ismeretes, a szeptember 4-ei Románia elleni mérkőzésen tapasztalható szabályellenes szurkolói megnyilvánulások miatt az UEFA Fegyelmi Bizottsága (Control, Ethics and Disciplinary Body) az MLSZ részére 70 ezer eurós (kb. 21,5 milliós) pénzbüntetést szabott ki és a soron következő hazai válogatott mérkőzés zárt kapuk mögötti lejátszását rendelte el.

A pénzbüntetés mellett fontos megjegyezni, hogy a zárt kapus büntetés miatt kieső jegybevétel, a 100 millió forintot is meghaladhatja, így amellett, hogy a zárt kapus meccs hátrányosan érinti a csapatot és a szurkolókat, egyben jelentős pénzügyi veszteség is az MLSZ-nek.

A mérkőzésről az UEFA mérkőzésellenőr és az UEFA biztonsági ellenőr is készített jelentést, valamint a FARE egyesület megfigyelői is elküldték észrevételeiket az UEFA részére. Az objektív vizsgálódást megnehezíti, hogy ezek a jelentések legjobb tudomásom szerint nem nyilvánosak, valamint a fegyelmi ügy állásáról sem található tájékoztató. Így a büntetéssel kapcsolatos UEFA állásfoglalást csupán az MLSZ által közzétett beadványból és az MLSZ honlapján feltüntetett információk alapján ismerhetjük meg. Az UEFA honlapján szűkszavúan a döntésnek mindössze az a három pontja található meg, melyek megsértésében az MLSZ-t vétkesnek találták.

A Fegyelmi Bizottság a fent említett jelentések alapján az alábbi három pontra alapozta a döntését.

Menekülő utak blokkolása (a lépcsőn üldögélők által)

Nem ritka jelenség volt a közelmúlt válogatott mérkőzésein, hogy a nézők jelentős része “érkezési sorrendben” foglalja el az ülőhelyeket, és amikor a biztonsági szolgálat és a szervezők megpróbálják a helyükre kísérni a nézőket, kiderül, hogy “káoszba” süllyedt az ülőrend, mindenki más helyén ül és esély sincs arra, hogy a szurkolók a belépőjegyük szerint meghatározott helyükön nézzék a mérkőzést. Bár üres helyek vannak, azért joggal sérelmezi egy-egy néző, hogy az ülőhelyét elfoglalta valaki, így ő a “kapufa mögé” kényszerül, ezért inkább a lépcsőt választja. A szervezők részéről jelentős odafigyelést és nagyfokú szervezettséget igényel, hogy még a mérkőzés kezdete előtt elkerüljék az ilyen “ülőhelyvándorlást”. Az MLSZ beadványa alapján, azonban ez alkalommal rövid úton sikerült a problémát orvosolni.[1] Valószínűsíthető, hogy az UEFA e szabályellenességet értékelte a legenyhébben a döntés során.

A román nemzeti himnusz megzavarása

Az MLSZ sem vitatja, hogy szurkolók egy csoportja kifütyülte a román nemzeti himnuszt, mely egyértelműen az UEFA Fegyelmi Szabályzatba ütközik.[2]Kétséges, hogy eredményesnek bizonyul-e az MLSZ azon érvelése miszerint a kifütyülés válasz volt arra, hogy Bukarestben 52 ezer román szurkoló kifütyülte a magyar himnuszt. Nem tartom valószínűnek, hogy az UEFA a szemet-szemért elv érvényesülésének nagy teret engedne, de az minden bizonnyal a döntés igazságtalanságának érzetét keltheti, hogy ugyanez a cselekmény nem volt kiemelve a bukaresti meccset követő felelősségre vonás során.

Kétségtelen, hogy a Fegyelmi Szabályzat egyértelműen tiltja a himnusz bármilyen megzavarását, és ilyen magatartás esetén a szövetségek akkor is felelősek szurkolóik cselekményeiért, ha bizonyítják, hogy a mérkőzés szervezésével kapcsolatban gondatlanság nem terheli őket. Tehát teljes mértékben helyt állnak a szurkolóik magatartásáért. A Fegyelmi Bizottság az általánosan kiszabható szankciók teljes köréből választhatja ki a megfelelő intézkedést.[3] A skála a figyelmeztetéstől a bírságon és a pontlevonáson át akár az UEFA bajnokságból való kizárásig terjedhet. A széles spektrum ellenére a szabályzat nem tartalmaz kapaszkodó pontokat, hogy például egy himnusz kifütyülése esetén mi tekinthető irányadó büntetésnek. Ugyancsak nem nyújt a Szabályzat támpontokat a tekintetben, hogy a himnusz megzavarásának tilalmát csak több ezer szurkoló, vagy a szurkolók egy 50 fős csoportja, vagy akár egy hangosabb baráti kör is megvalósíthatja. A Fegyelmi Szabályzat 17. Cikke ugyan általánosságban leszögezi, hogy a szankciók mértékének a megállapításakor az enyhítő és súlyosító körülményeket figyelembe kell venni, valamint kimondja, hogy a rasszista magatartás miatt kötelezően kiszabandó büntetés kivételes körülmények között mérsékelhető, de e szabályok óriási teret adnak a mérlegelésnek, és az objektív szempontokat teljesen nélkülözik.

Rasszista magatartás

A nézőtéren tapasztalható rasszista magatartás volt az MLSZ beadványban és a sajtóban is legjobban kidomborított szempont. A Fegyelmi Szabályzat 14. Cikke szerint a szurkolók által az emberi méltóságot sértő cselekmények miatt az adott szövetség vonható felelősségre, és e tekintetben a részleges stadion lezárás szerepel minimum büntetési tételként. Mivel viszont az MLSZ visszaesőnek minősül, így a minimum 50 ezer eurós pénzbüntetés és a zárt kapus büntetés elkerülhetetlen. E szigorú és objektív szankcióból adódik, hogy ha egyszer a rasszista magatartást megvalósították, akkor a meghatározott büntetésre alappal számíthat a szövetség. Éppen ezért annak a vizsgálata húsbavágó, hogy mikor, milyen körülmények között valósul meg rasszista magatartás. A Fegyelmi Szabályzat szövege a himnusz megzavarásának szabályaihoz hasonlóan nem határozza meg, hogy a szurkolók körét milyen tágan kell értelmezni. Mivel nincs meghatározva, hogy csak a szurkolók jelentős csoportjának rasszista magatartása esetén áll fenn a büntetés, ezért arra lehet következtetni (a nyelvtani értelmezés szabályai szerint), hogy akár két szurkoló is megvalósíthatja azt a magatartást, amiért a szövetség felelősségre vonható.[4] E szabály aránytalanul szigorúnak tűnik, és rendkívül nagy felelősséget telepít a szövetségekre. A szövetségek minden erőfeszítése ellenére is könnyedén előfordulhat, hogy 20 ezer néző között akad két olyan szurkoló aki indulatoktól túlfűtve, vagy akár ártó szándékból rasszista rigmusokat skandál. Nem tűnik reálisnak, hogy bármilyen büntetés várna a szövetségekre, ha két szurkoló így viselkedne a mérkőzésen, a többi sportszerűen buzdító szurkoló mellett. Valószínűsíthetően az UEFA bármely szerve érezné ennek abszurditását és aránytalanságát. Azonban ad absurdum ez a forgatókönyv is bekövetkezhet, megfelelő szabályozás híján. A túlzott mérlegelési jogkör veszélyei nem elhanyagolhatóak. Általánosságban elmondható, hogy a szabályzatokat a jogbiztonság és előreláthatóság elvével összhangban úgy kell megalkotni, hogy azok alapján minden érintett számolni tudjon esetleges szabálysértő magatartásainak a következményeivel. E magatartások minősítése és értékelése nem függhet túlnyomórészt a szabályok érvényesítéséért felelős szerv belátásától.

A rasszista magatartás “feltárásában” a FARE (Football Against Racism in Europe) egyesület jelentése játszott meghatározó szerepet. Az UEFA és a FARE közötti partneri együttműködésnek köszönhetően az UEFA jelentősen támaszkodik a FARE véleményére, amit többek között Csányi Sándor MLSZ elnök is sérelmezett, mivel véleménye szerint jelentéseik objektivitása nem biztosított. A Fegyelmi Szabályzat valóban nem tartalmazza, hogy mi a szerepe fegyelmi ügyekben a FARE-nek, de ez nem is szükséges, hiszen a bizonyítékok körét úgy határozza meg, hogy televízió és videó felvételek, vallomások, vagy bármely más felvétel vagy dokumentum felhasználható az eljárásban. Tehát bárki szolgáltathat felhasználható bizonyítékot a szabálysértésekkel kapcsolatban. Így az már ismét a Fegyelmi Bizottság sokat idézett mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy milyen bizonyítékokat értékel megfelelőnek. A bizonyítékok mérlegelésének szabadsága általánosan elfogadott jogelv és a Szabályzat sem zárja ki, hogy a FARE vagy bárki jelentése alapján Fegyelmi eljárást lehessen lefolytatni, de a problémát leginkább az okozza, ha a FARE által szolgáltatott bizonyítékok a ki nem mondott belső ügyintézési gyakorlatnak megfelelően „kapásból”, a jelentés megalapozottságának vizsgálata nélkül, hangsúlyosabban esnek latba az elbírálás során, mint az egyéb bizonyítékok. Ez esetben ugyanis indokolt lenne a Szabályzatokban lefektetni a FARE fegyelmi eljárásokban betöltött kiemelkedő szerepét és meghatározni az ehhez kapcsolódó eljárási garanciákat.

Mindezek alapján, véleményem szerint a szigorú objektív felelősségi szabályok, a mérlegelésnek a döntéshozatalban való túlnyomó szerepe, a döntéshozatal során figyelembeveendő szempontok viszonylagossága miatt a Fegyelmi Szabályzat felülvizsgálata indokolt lehet. E felülvizsgálatnak a Fegyelmi Bizottság döntését követően felcsillant a lehetősége, mivel Csányi Sándor MLSZ elnök az UEFA Végrehajtó Bizottságának tagjaként kezdeményezte a Fegyelmi Szabályzat felülvizsgálatát.

FELLEBBEZÉS

Mi történik ha a szövetségek, klubok nem értenek egyet az UEFA döntésével? Milyen eljárási procedúra elé néznek? Vajon hatékonynak nevezhető igényérvényesítési lehetőségek állnak rendelkezésükre?

A fegyelmi ügyben hozott döntésről a Fegyelmi Bizottság indokolás kibocsátása nélkül értesíti az érintett felet, akinek 5 nap áll rendelkezésére, hogy írásban igényelje a döntés indokolását. Ha ezt az ötnapos határidőt elmulasztja a fél, a döntés jogerőssé válik. Amennyiben kéri az indokolást, úgy annak megérkezésétől számított három nap áll rendelkezésére, hogy jelezze fellebbezési szándékát, majd öt nap, hogy írásban be is nyújtsa azt, az 1000 euró fellebbezési díj egyidejű megfizetésével.

A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására, de indokolt kérelemre a Fellebbviteli Szerv elnöke felfüggesztheti a döntést, ami jelen ügyben az MLSZ beadványát követően megtörtént.

A vonatkozó szabályzatok nem rendelkeznek arról, hogy a Fellebbviteli Szerv milyen időpontig köteles meghozni döntését. Ha azonban a Fegyelmi Bizottság döntését jóváhagyja, mint azt az esetek többségében megtette, akkor az MLSZ a lausanne-i székhelyű nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulhat. Az UEFA Alapszabálya értelmében minden tagszövetségnek rendelkeznie kell arról az alapszabályában, hogy elismerik a CAS joghatóságát.[5] Ebből kifolyólag a CAS rendelkezik hatáskörrel a Fellebbviteli Szerv döntéseinek felülvizsgálatára. Megjegyezendő azonban, hogy a CAS a legritkább esetben jut a Fellebbviteli Szervvel ellentétes megállapításra. Fontos, hogy a CAS kialakult gyakorlata szerint a Fellebbviteli Szerv mérlegelése alapján kiszabott szankciók felülvizsgálatát csak annyiban végezheti el amennyiben a szankciók egyértelműen és súlyosan aránytalanok a szankcionálandó magatartáshoz képest.[6] Amennyiben a CAS jóváhagyja az UEFA szerv döntését, úgy nagyon kivételes esetben lehet csak a svájci legfelsőbb bírósághoz fordulni. Az UEFA székhelyének jelentőségét mutatja az is, hogy a szabályzatok értelmezésénél a svájci jog az irányadó.

A fellebbezési rendszert azért fontos röviden vázolni, mert bár adott a jogorvoslati rendszer, de a Fellebbviteli Szerv és a CAS is a releváns szabályzatok alapján hozza meg döntését, így az kiemelkedő fontossággal bír, hogy e szabályzatok az általános jogelveknek megfelelően, a tisztességes fegyelmi eljárást lehetővé tevő formában legyenek megalkotva.

Reméljük, hogy az MLSZ erőfeszítései végül sikeresnek bizonyulnak, és a válogatottunknak egy mérkőzést sem kell a hazai szurkolók buzdítása nélkül lejátszania.

dr. Varga Gergely, ügyvédjelölt
Knight Bird & Bird Iroda
gergely.varga@twobirds.com
+36 1 799 2000

________________________________________________________________________________

[1] A menekülő utak blokkolása az UEFA Biztonsági Szabályzat 38. Cikkébe ütközik
[2] 16. Cikk (2) g)
[3] Fegyelmi Szabályzat 6. Cikk
[4] A szigorú értelmezést támasztja alá az UEFA rasszizmussal kapcsolatos zéró tolerancia politikája.
[5] Ezt az MLSZ Alapszabály 3. § (4) bekezdése is tartalmazza.
[6] CAS 2012/A2762; CAS 2013/A/3139; CAS 2009/A/811-844



Kategóriák:Sportjog

Címkék:, , ,