A 2017-es Oscar-gála margójára – Filmalkotások sajátos címének felhasználásáról

Az 2017-es Oscar-gálát – és az eddig példátlan malheur-t – követően a Ryanair Twitter fiókján azonnal megjelent egy “ötletes” reklámfogás. A filmalkotások sajátos címének felhasználása azonban csak a szerző (ideértve a szerzői jogi jogosultat is) engedélyével lehetséges, ami egyben azt is jelenti, hogy a jogosulatlan felhasználás komoly jogi és materilális következményekkel járhat.

2017-02-28-blog-la-la-land-v2

A légitársaságok marketing gurui nem pihentek az elmúlt időben, hollywoodi hírek reklámerejét kihasználva kívánták felröppenteni eladásaikat, gondoljunk csak a Norwegian híres hírdetésére. Most az ötletverseny első befutója a Ryanair lett, azonban egy ilyen akciónak komoly szerzői jogi következményei is lehetnek, és nincs kétségünk afelől, hogy a La La Land filmelőállítói nem fognak ölbe tett kézzel ülni. Posztunkban a magyar szerzői jogi törvény alapján megvizsgáljuk miért is lehet aggályos egy ilyen marketingakció.

Magyarországon a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény gondoskodik. Az oltalom tárgyára vonatkozóan nincsen kizárólagos lista, így az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása védelemben részesül, amennyiben az alkotásnak a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege van. Nem vitás, hogy a filmalkotás maga szerzői jogi oltalom alatt áll (több tekintetben is), de amit sokan nem tudnak, hogy a szerzői jog a mű sajátos címét is védi, azaz annak felhasználásához is engedély szükséges.

Vajon a ‘La La Land’, mint cím oltalomban részesülhet-e?

A szerzői jogi törvény alapján a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is, tehát cím önállóan is lehet szerzői jog tárgya. A hatályos szerzői jog azonban nem bármely műcímet, csupán a szerzői jogi védelemre érdemes – sajátos – címet  részesíti védelemben. Ezt azt jelenti, hogy az egyéni, eredeti jelleg, mint a szerzői jogi védelem feltétele a címek esetében is követelmény.

A címek sajátosságának kérdésében, egyedi ügyekben a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) több szakvéleményt is hozott, melyek szerint a műcímeknél viszonylag szűk  az alkotói mozgástér, ezért ritka, hogy a cím szerzői jogi védelmet élvez.

A gyakorlat alapján a hétköznapi szavakból alkotott jelzős szerkezetek, a mű tartalmát leíró szókapcsolatok (Ezüst gitár, SzJSzT-8/1986), összetett szavak (például Magyar Értelmező kéziszótár, Csendélet, stb.) nem részesülnek védelemben. Meglepő, hogy a testület „A gyűrűk ura – A két torony” c. fordított címet  nem tekintette sajátosnak, míg az „Egy boltkóros naplója” fordított könyvcímet (SzJSzT-21/09) igen.

A magyar gyakorlat alapján a köznyelvben sohasem használt, az irodalmi vonatkozástól elszakítva nem is érthető, tehát leleményként, alkotásként értékelhető címek tekinthetőek olyan sajátos címnek, amelyek szerzői jogi oltalomban részesülhetnek.

Bár az SzJSzT gyakorlatából nem vezethető le ilyen vizsgálati szempont, de a címhasználatra vonatkozó rendelkezés szerzői jogi törvényben elfoglalt helye alapján (a vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok között szerepel) megfontolandó lehet a cím felhasználásának gazdasági jelentőségét is vizsgálni. Ennek fényében, az az álláspont is elfogadhatónak tűnne, hogy olyan címek esetében, amelyek egyértelműen egy meghatározott – adott esetben híres és ismert – műhöz kapcsolhatóak, nem volna indokolt a cím sajátosságának ilyen szigorú vizsgálata, főképpen akkor, amikor a jogosultalan felhasználás célja nyíltan a cím egyéni-eredeti jellegének “kihasználásában” rejlik.

A jogosulatlan felhasználás következményei

Abban az esetben, ha a kérdéses cím sajátosnak tekinthető, annak felhasználására engedély, írásba foglalt felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzőt a cím felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek főszabály szerint a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

Amennyiben ilyen felhasználási szerződés nem jön létre, a szerzőnek lehetősége van a jogsértővel szemben igényt érvényesíteni és többek között az alábbiakat követelni:

  • a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását;
  • elégtétel adását;
  • a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
  • kártérítést.

Tehát, ha a cím sajátosságával kapcsolatos akadályokat le győztük, a megfelelő díjazás kiszámítása, a jogsértéssel elért gazdagodás azaz a Ryanair által a felhasználással összefüggően elért bevétel összegének meghatározása szükséges. Ami egy több Oscar-díjat nyert film esetében bizonyosan pimaszul magas.

Bár a ‘La La Land’ cím jogos vagy jogosulatlan felhasználásáról és annak következményeiről nem a magyar biróságok tiszte lesz dönteni, ha a filmalkotás előállítói számára a Ryanair nem ajánl fel elfogadható megoldást, izgalmas eljárás is kerekedhet az ügyből.

 

dr. Kövecses Bettina, ügyvéd
bettina.kovecses@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda

 

Image credit: https://twitter.com/Ryanair/status/836137253567086592



Categories: IP, Médiajog, Szerzői jog

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,