A magyar „Kurzarbeit”, azaz állami bértámogatás felülvizsgált szabályai és a munkaidő-keretre vonatkozó változások

A Nyugat-Európában bevezetett állami szubvenciókat követően Magyarországon is megjelent és rövidesen revízió alá is került a rövidített munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatás, amely keretében az állam a nehéz helyzetbe került munkaadó helyett vállalja, hogy a kieső bér (bizonyos korlátokkal) 70%-át 3 hónapra megfizeti a munkavállalónak, ha a munkaadó elbocsátás helyett rövidített munkaidőben foglalkoztatja tovább a munkavállalót és a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja. A bértámogatást először májusban lehet igénybe venni három hónapos időszakra, a kérelmek benyújtását pedig 2020. április 16-án lehetett megkezdeni. Az elbírálás alatt álló kérelmekben pedig ugyancsak a felülvizsgált szabályokat kell alkalmazni.

Fenti támogatáson kívül a K+F szektorban dolgozó mérnökök bérének (bizonyos korlátokkal) 40%-át vállalja át az állam. Továbbá más munkajogi változást eredményező szabályok is megjelentek, így például a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók 2020. május 1-től biztosítottak maradnak, az egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség pedig a munkáltatókat terheli. Ezentúl a munkaidőkeret felső időbeli korlátjának megemelésére vonatkozó rendelkezések is alkalmazandóak 2020. április 11-től.

A koronavírussal kapcsolatos munkajogi és adatvédelmi jogi változásokra tekintettel készített blogbejegyzés-sorozatunk első két része itt és itt olvasható.

Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy a Bird & Bird nemzetközi munkajogi csoportja készített egy koronavírusra fókuszáló munkajogi aloldalt, amely iránymutatásokkal és tanácsokkal segíti a munkáltatókat a munkavállalóik és az üzleti tevékenységük védelme érdekében megtehető lépések tekintetében. Ez az oldal itt található.

Mik a bértámogatás legfontosabb feltételei?

A 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel módosított, a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet számos feltételt határoz meg a bértámogatás igénybevétele érdekében, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban emeljük ki.

Nem lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén igénybe venni a támogatást, csakúgy, mint – többek között – a fizetés nélküli szabadság tartalma alatt sem. Távmunka és otthoni munkavégzés esetében azonban kérelmezhető a támogatás.

A munkaidő csökkentésének mértéke legalább 15 százalék, de legfeljebb 75 százalék lehet. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, úgy a kieső munkaidő 30 százalékában, azaz az ún. „egyéni fejlesztési időben” a munkavállaló a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést köteles végezni (pl. gyártósort fejleszteni, akkor is, ha nem ez áll a munkaköri leírásában, oktatáson részt venni, stb.), de erre az időre a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg (pl. a csökkentett napi munkaidő 3 óra, amennyiben a munkavállaló általános teljes napi munkaidőben végzett korábban munkát), az egyéni fejlesztési időben a feleknek nem kötelező megállapodniuk. Lényeges, hogy mind a munkaidő csökkentés, mind az egyéni fejlesztési idő tekintetében a feleknek meg kell – illetve utóbbiban bizonyos esetekben meg lehet – állapodniuk. Tehát a munkaadó egyoldalúan nem jogosult a munkavállalók munkaidejét csökkenteni. Ennek nem szükségszerű velejárója azonban a munkaszerződés módosítása, mivel a Korm. rendelet kimondja, hogy – az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – a közös kérelemben foglaltak szerint a támogatásról való határozathozatallal módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében.

A támogatás összegének számításánál a munkavállalónak a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbérét kell figyelembe venni. Az állami támogatás a kieső munkaidőre járó arányos nettó alapbér 70 százaléka lehet az alábbi korlátokkal.

A maximálisan figyelembe vehető alapbér a nettó legkisebb munkabér kétszerese, amely jelenleg 214.130 forint. Tehát ha ennél magasabb a munkavállaló nettó alapbére, az állam akkor is legfeljebb a 214.130 forint 75 százalékának a 70 százalékát folyósítja támogatásként, amely havi nettó 112.418 forint bértámogatást jelent munkavállalónként. A támogatás három hónapra adható. Továbbá a támogatás a munkavállaló szempontjából adómentes, a munkaadót pedig csak az általa a munkavégzésre és az egyéni fejlesztési időre eső kifizetett bér és járulékai terhelik.

A munkaadónak azonban vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló nettó alapbérét, és hogy az egyéni fejlesztési időre is munkabért fizet kivéve, ha az egyéni fejlesztési időben nem kötelesek megállapodni a felek. Értelmezésünk szerint praktikusan ez azt jelenti, hogy a munkaadó „kipótolja” a munkavállaló kieső munkaidejére járó támogatást amennyiben a munkavállaló nettó alapbére magasabb 214.130 forintnál, és így összességében a munkavállaló minden olyan esetben megkapja a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbérét, amikor egyéni fejlesztési időben is meg kell állapodnia a feleknek.

A munkaadónak képesnek kell lennie annak bizonyítására és a kérelemben be kell mutatnia, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Végül, de nem utolsó sorban a munkaadónak a munkahelyek megőrzése érdekében vállalnia kell, hogy munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyát – bizonyos kivételekkel – fenntartja a támogatás időtartamára és további egy hónapig.

PÉLDA

Például a munkavállaló nettó alapbére a kérelem benyújtásakor 300 ezer forint. A felek az általános teljes napi munkaidőre vonatkozó Mt.-ben található szabályoktól nem tértek el a munkaszerződésben, azaz napi 8 órában foglalkoztatja a munkaadó a munkavállalót. A munkaadóval napi 2 órás csökkentett munkaidőben állapodik meg a munkavállaló, vagyis erre tekintettel 25%-os bért kap a munkaadótól (nettó 75 ezer forintot). A béréből kieső 75%-ra az állam 70%-os támogatást nyújt. A támogatás összege  300 ezer forint 75%-ának a 70%-a, de legfeljebb 112.418 forint. Vagyis a munkavállaló nettó 75.000 forintot kap a munkaadótól (mert értelmezésünk szerint a munkaadónak ilyen esetben nem kell kipótolnia a munkabért, hogy a munkavállaló alapbére ne csökkenjen) az államtól pedig a maximális 112.418 forintot.

A munkaidőt pedig úgy osztja be a munkaadó, hogy a munkavállaló napi 2 órát végez munkát, de a fennmaradó 6 órára mentesül munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, kivéve, ha felek önkéntes alapon egyéni fejlesztési időben állapodtak meg (ugyanis ebben az esetben a munkaadónak és a munkavállalónak nem kötelessége egyéni fejlesztési időben megállapodnia).

Hogyan lehet igényelni a bértámogatást?

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére nyújthat támogatást a munkavállaló részére. A munkaadó tehát egyoldalúan nem kérelmezheti a támogatás igénybevételét.

Az igénylő személyek köre is külön meghatározott: a munkaadó nem csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltatót jelenti, annál bizonyos értelemben tágabb fogalom (pl. ide tartozik többek között a szociális intézmény fenntartója is). A munkavállaló pedig a Munka Törvénykönyvéhez képest szűkebben megszabott fogalom, ugyanis nem vonatkozik a szabályozás a megváltozott munkaképességű munkavállalókra.

A támogatást a munkaadó (a munkavállalóval közösen aláírt kérelemben) április 16-ától a veszélyhelyzet időtartama alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton a Cégkapun keresztül kérelmezheti, a székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz címezve.

A fővárosi és megyei kormányhivatal határozata ellen jogorvoslati lehetőség nincs, de a munkaadó és ugyanazon munkavállaló egy alkalommal ismét benyújthatja a kérelmet.

Hogyan változtak a munkaidő-keretre vonatkozó szabályok?

A 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy egyoldalúan legfeljebb 24 havi munkaidő-keretet rendeljenek el.

Eddig csak kollektív szerződésben meghatározott módon lehetett a négy, illetve hat havi munkaidő-keretnél hosszabb tartamú munkaidő-keretet alkalmazni, azonban most már egyoldalúan is dönthet erről a munkáltató.

A legfeljebb 24 hónap időtartamú munkaidő-keret alkalmazása esetén a megrendelések csökkenését vagy üzemleállást is kompenzálni lehet oly módon, hogy erre az időre a munkáltató vagy rövidebb napi munkaidőt vagy pihenőnapokat oszt be, és majd ha újra beindul, illetve felfut a termelés, akkor több munkanapot, hosszabb napi munkaidőt tud beosztani, természetesen a törvényi korlátozások figyelembevételével.

Így a munkáltatónak a termelés felfutását követő időszakban nem rendkívüli munkaidőként kell a többletmunkavégzést elrendelnie, hanem a munkaidőkeret terhére rendes munkaidőként.

Végezetül megjegyzendő, hogy a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy ennek a szabálynak megfelelően elrendelt hosszabb munkaidőkeret szerinti foglalkoztatást a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. Értelmezésünk szerint viszont ilyen hosszabb munkaidőkeret elrendelésére csak a Korm. rendelet hatálya alatt, azaz a kihirdetett vészhelyzet ideje alatt van lehetőség.

Szerzők:

Dr. Tarján Zoltán

szenior ügyvéd

zoltan.tarjan@twobirds.com

Dr. Laribi Karim

ügyvédjelölt

karim.laribi@twobirds.com

Dr. Sziládi Péter

ügyvédjelölt

peter.sziladi@twobirds.com



Categories: Munkajog

Tags: , , , , , ,

Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.