A szurkolói lázon túl – az Olimpiai jelképek vonzereje és használata

Az Olimpiai Csapatok és versenyzők – így a szívünkhöz különösen közel álló Magyar Csapat – emberfeletti teljesítménye kétségtelenül emeli az Olimpiai fáklya fényét, az egyes versenyszámok végeztével sokszor már rögtön a jövőbe tekintünk és a legközelebbi Olimpián szerezhető érmek esélyét latolgatjuk.  A csapatok szereplése, az Olimpia időszaka alatt megfigyelhető patriotizmus, összetartás és büszkeség, a szurkolókban – a gazdaság mordori szemével tekintve: fogyasztókban – az Olimpiával kapcsolatosan kialakult különlegesen pozitív  értékítéletet növeli, amely egyben az Olimpiához kapcsolódó termékek esetében a vásárlókedv növekedését is eredményezi. 

Az Olimpiai Játékok a “Citius, Altius, Fortius” jelmondat jegyében a kimagasló sportolói teljesítményekről szólnak, azonban az Olimpia és az Olimpiai szimbólumok  megjelenítésében, használatában és felhasználásában rejlő üzleti lehetőségek korántsem elhanyagolható jelentőségűek, nemcsak a NOB és a MOB számára, de a gazadsági élet egyéb szereplői részére is. Már hónapokkal az Olimpiai Játékok kezdete előtt elárasztották a boltokat a szurkolói pólók, bögrék, kártyák, kitűzők és hasonló termékek tömegei. A verseny kezdetével pedig csak tovább nő a kereslet az olimpiai logóval ellátott árukra. Azonban a szimbólumok, mint a fogyasztói magatartást, a vásárlást ösztönző különleges eszközök használatának szigorú feltételei vannak.

Az olimpiai ötkarika az egyik legismertebb szimbólum a világon. A különböző színű, egymásba fonódó körök az öt kontinenst jelképezik, illetve a egyes elméletek szerint a sport alapelveit – a szenvedélyt, hitet, győzelmet, munkaerkölcsöt és sportszerűséget – testesítik meg.  Az olimpia, olimpiai kifejezések, és a különböző jelképek többek egyszerű logóknál, az egész világon mindenki a sport alapvető értékeivel és az olimpiai mozgalommal azonosítja őket, miközben jelentős piaci értékkel is rendelkeznek.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) komoly hangsúlyt fektet a jelképek oltalmára.  A kizárólagos használatot a Nairobi Megállapodásban foglalt szabályokkal, valamint az egyes nemzeti törvények, így például Magyarországon a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a 2016. június 19. napján hatályba lépett 2016. évi LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló törvény (amely a Játékok 2024-es budapesti megrendezésével kapcsolatos), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Chartája  és különböző védjegyoltalmak segítségével együttesen biztosítja. A cél egyrészt az olimpiai mozgalom presztízsének megőrzése, másrészt az olimpiai mozgalom finanszírozása. Az események szervezésére fordítható források jelentős százalékát ugyanis a közvetítésekből és az üzleti partnerek olimpiai jelképekre épülő reklámkampányaiból befolyó bevételek alkotják.

609694

A NOB 609694-es lajstromszámú védjegye, a híres öt karika.

A védelem keretei

A piaci előnyt felismerve a különböző cégek és nemzeti olimpiai bizottságok már a XX. század közepén védjegybejelentésekkel igyekeztek jogot szerezni az olimpiai szimbólumok kizárólagos használatára. 1981-ben az egységes, nemzetközi oltalom érdekében született meg az olimpiai szimbólumok védelméről szóló Nairobi Megállapodás, amely szerint a NOB engedélye szükséges minden olyan védjegy lajstromozásához, amely valamilyen olimpiai jelképből áll, vagy azt tartalmazza. A Nairobi Megállapodást 2008-ban hirdették ki Magyarországon, addig – sok más országhoz hasonlóan – nemzeti törvény biztosította a Megállapodás szerinti védelmet.

A Nairobi Megállapodás, és a nemzeti törvényi védelem mellett a NOB a Madridi rendszer segítségével védjegyek formájában is lajtromoztatta az olimpiai tulajdon elemeit.

Az egyes országokban a NOB képviselete, így a szimbólumok védelme, használatuk engedélyezése és a jogsértések elleni fellépés a nemzeti olimpiai bizottságok feladata. Ennek megfelelően csak a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) előzetes, írásbeli engedélye alapján lehetséges a jelképek bármilyen formában történő felhasználása. Az engedély megszerzéséhez eltérő feltételek teljesítése szükséges attól függően, hogy nemzetközi, nemzeti vagy egy adott szervezőbizottság jelképére vonatkozik-e a használat.

A nemzetközi Olimpiai tulajdon

A Nairobi Megállapodás alapján többek között, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Chartája I. fejezetének 8-14. §-a rendelkezik a Nemzetközi olimpiai tulajdonnak minősülő olimpiai szimbólumokról, az Olimpiai ötkarikáról, az Olimpiai zászlóról, az Olimpiai jelmondatról, az Olimpiai emblémáról, az Olimpiai himnuszról, az Olimpiai lángról és fáklyáról, illetve az Olimpiai elnevezésről.

A Sporttörvény 38. § (3) bekezdés fb) pontja szerint MOB kizárólagos joga a nemzetközi Olimpiai szimbólumok megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése. Azonban az Olimpiai Charta rendelkezéseinek megfelelően további feltétel, hogy a nemzetközi jelképek felhasználása kizárólag nonprofit céllal történjen, hozzájáruljon az Olimpiai Mozgalom fejlődéséhez, és ne csökkentse az Olimpiai Mozgalom méltóságát.

A budapesti nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény IX. fejezete foglalkozik az Olimpiai Szellemi Tulajdon védelmével, amely alapján különleges védelemben részesül az Olimpiai Charta 8-14. cikkelyében meghatározott megjelöléseken túl, az “OLIMPIA”; a “PARALIMPIA”; az “OLIMPIAI”; a “PARALIMPIAI”; az “OLIMPIAI JÁTÉKOK”; a “PARALIMPIAI JÁTÉKOK”;  az “OLIMPIKON”; a “PARALIMPIKON”; a “BUDAPEST” szó és a “2024” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezések és ezek angol nyelvű változatai is. A törvényben biztosított kizárólagos jog alapján, azok érvényesítése érdekében Magyarországon a MOB – saját nevében, a NOB javára – léphet fel.

A nemzeti Olimpiai jelképek

budapest 2024 karikaval

A MOB 218528-as lajstromszámú védjegybejelentése a 2024-es Olimpiára.

A magyar olimpiai jelképek a MOB címer és a Magyar Csapat logó. A nemzeti szimbólumok felhasználásának engedélyezésére kizárólag a MOB jogosult, és ezek esetében – a nemzeközi olimpiai tulajdontól eltérően – lehetséges a kereskedelmi célú használat is. Magyarországhoz kötődő felhasználás esetén a NOB, illetve a MOB elsősorban a nemzeti emblémák alkalmazását támogatja.

A szervezőbizottságok jelképei

A játékok szervezőbizottságainak jelképeire csak a tulajdonos, tehát az érintett szervezőbizottság adhat engedélyt. Így a Riói Olimpia logóját csak a Brazil Olimpiai Bizottság hozzájárulásával lehet feltüntetni egy árun, és hasonlóan Magyarország is már védjegyoltalom lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be Budapest, mint a 2024-es olimpiai játékok egyik szervezőjelöltjének logójára, melynek használatára a MOB jogosíthat. Így annak, aki a 2024-es Olimpiai Játékok magyar megjelöléseit jogszerűen kívánja gazdasági tevékenysége körében használni, mindenképpen érdemes felkeresnie a MOB Marketing és Kommunikációs Igazgatóságát a részletes szabályok és feltételek megismerése érdekében.

A MOB Olimpiai szimbólumok használatáról szóló tájékoztatója itt érhető el.

További sok sikert kívánunk a magyar versenyzőknek, és szívből gratulálunk az eddigi sikerekhez!

dr. Kövecses Bettina, ügyvéd
Knight Bird & Bird Iroda
bettina.kovecses@twobirds.com
+36 1 799 2000



Categories: IP, Védjegy

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.