Az online sportfogadási jogok engedélyezésére irányuló szerződésekről

Az alábbi bejegyzés az online sportfogadások engedélyezésének hazai jogi helyzetét mutatja be különös tekintettel ezen (i) jogosultság jogszabályi hátterére; (ii) a kapcsolódó gyakorlatra; (iii) az ilyen szerződések esetleges előnyeire; és (iv) a vonatkozó potenciális versenyjogi kérdésekre.

Sport

Az online sportfogadás engedélyezése mint vagyoni értékű jog

A Sporttörvény 2012. január 1-jével a sportszövetségeket mint jogtulajdonosokat megillető – a versenyszervezési jog részét képező – vagyoni értékű jogként ismerte el a válogatott keretek mérkőzéseihez (versenyeihez), valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekhez, mérkőzésekhez kapcsolódó online sportfogadások engedélyezését. Ezen sui generis jellegű jogosultság alapján elviekben minden, a sportszövetség mérkőzésére, versenyére irányuló online sportfogadás kizárólag az érintett sportszövetség engedélye alapján kínálható és az engedélyezésért a sportszövetség ellentételezést is követelhetne a mérkőzéseket, versenyeket fogadási ajánlatában szerepeltető online szerencsejáték-szolgáltatótól.[1]

Az online sportfogadások engedélyezésére irányuló szerződések a gyakorlatban

A hazai gyakorlatban az online sportfogadások engedélyezése mint jogosultság egyelőre kihasználatlan a sportszövetségek részéréről, azaz ilyen jellegű szerződésekkel és az ezekből származó bevételekkel egyelőre tudomásunk szerint nem találkozhatunk. Ennek okai minden bizonnyal a jelenlegi egyéb jogi keretszabályozásra és a piaci viszonyokra vezethetők vissza.

Egyrészről – bár a Szerencsejáték-törvény korábbi módosításával elviekben megnyílt az út további szolgáltatók előtt is – hazánk területén jelenleg csak a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel online, valós idejű sportfogadási platform üzemeltetésére (a Szerencsejáték Zrt. oldala a www.tippmixpro.hu 2013. május 21. napján indult el). Egyébként a jelenlegi törvényi szabályozás ellenére magyarországi engedély nélkül számos külföldön letelepedett szerencsejáték-szervező kínál online sportfogadást – több esetben magyar nyelven is – hazánkban, ajánlatukban több magyar labdarúgó mérkőzést is szerepeltetve.[2] Másrészről valószínűsíthető, hogy a sportszövetségeknek – elsősorban az ezen a téren leginkább érintett MLSZ-nek és klubjainak – előnyös az online szerencsejáték-szolgáltatók kínálatában való egyszerű, ellenérték nélküli megjelenés, hiszen ez önmagában további megjelenési és reklámfelületet biztosít a hazai sportágaknak, sportszervezeteknek. Erre enged következtetni az a tény is, hogy a hazai első osztályú labdarúgó klubok képviseletében az MLSZ NB 1-es Bizottságának elnöke, George F. Hemingway által az ezen a téren kezdeményezett törekvés is „elhalt”.[3]

Egyébként szakértők szerint a hazai labdarúgó mérkőzésekre tett online fogadási ajánlatok jelenleg az összes fogadásnak csupán töredékét teszik ki, így az ebből elért bevétel összege is elenyésző. Ezekre tekintettel elmondható, hogy az online sportfogadási jogok piaci helyzete hasonló több hazai sportág közvetítési jogaihoz, ahol a legtöbb jogért a közvetítő-szolgáltatók nem vagy nem piaci értéket fizetnek, ugyanis a sportkluboknak, sportszövetségeknek nagyobb érdeke fűződik a képernyőre kerüléshez, mintsem a médiaszolgáltatóknak a közvetítési jogok megszerzéséhez.

Az online sportfogadások engedélyezésére irányuló szerződések gyakorlati előnyei

Az esetlegesen a jövőben megkötendő online sportfogadások engedélyezésére irányuló szerződések – az újabb bevételi forrás lehetősége mellett – számos további előnyt is jelenthetnek a sportszövetségek részére. Egyrészt e szerződések – különösen a labdarúgásban – elősegíthetik a fogadási csalások megelőzését és leküzdését és ezáltal hozzájárulhatnának az érintett sportág integritásának és eladhatóságának biztosításához. A szerződések ugyanis lehetővé tehetik az érintett mérkőzésekre, versenyekre érkező fogadási ajánlatok könnyebb és átláthatóbb ellenőrzését, a szerződő – és egyébként ezzel összefüggésben leginkább érintett – felek, a sportszövetség és az online szerencsejáték-szolgáltató közötti kommunikáció megkönnyítését és a gyanús fogadások megelőzését vagy felderítését. Másrészt a sportszövetségek mérkőzéseinek, versenyeinek megfelelő minőségű online közvetítésével összekapcsolt valós idejű fogadási lehetőségek együttes kínálata szintén további bevételi lehetőségeket jelenthetne a hazai sportágak számára (pl. az MLSZ TV-n keresztül). Harmadrészt az online sportfogadási jogok engedélyezése közvetlen, kereskedelmi jellegű bevételt generálhatna a sportszövetségek részére a Sporttörvény szerint a játékadóból nyújtandó közvetett támogatás mellett.[4] A kereskedelmi jellegű bevételek fő előnye a közvetett, törvényben előírt támogatással szemben az, hogy azokat az elsősorban érintett, vállalkozásoknak minősülő labdarúgó klubok saját bevételükként bármilyen módon felhasználhatják, míg a játékadóból nyújtott közvetett támogatás az EU-s állami támogatásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével adott esetben tiltott állami támogatásnak minősülhet.

Az online sportfogadások engedélyezésére irányuló szerződések és a versenyjog

Amennyiben az érintett jogtulajdonos sportszövetség és az online szerencsejáték-szolgáltató a Sporttörvény fentebb bemutatott előírásai alapján szerződést kötnek egymással, az ilyen szerződések megkötésekor a feleknek az érdemes figyelembe venniük a versenyjogi előírásokat is. Mivel az online sportfogadási jog jogtulajdonosa a sportszövetség, az ilyen jogok értékesítése nem tekinthető kollektív értékesítésnek, így a horizontális versenykorlátozás – azaz a sportszövetség tagságát alkotó sportszervezetek megállapodása – nagy valószínűséggel nem jöhet szóba. Mindazonáltal az online szerencsejáték-szolgáltatókkal kötendő esetleges exkluzív jellegű vertikális megállapodások – ellentétben a sportközvetítési jogok értékesítésével – adott esetben nem mentesíthető versenykorlátozó megállapodásnak minősülhetnek. Továbbá mivel az érintett sportszövetség az adott sportág vonatkozásában egyedül, kizárólagosan rendelkezik a közvetítési jogokkal, nem zárható ki, hogy az online sportfogadási jogok releváns piacán gazdasági erőfölénye állapítható meg. Ebből következően elméletileg az is megtörténhet, hogy a sportszövetségek erőfölényükkel visszaélnek az online szerencsejáték-szolgáltatókkal szemben.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda

___________________________________

Lábjegyzetek:

[1] A versenyszervezési jog és az (online) sportfogadási jog sui generis, vagyoni értékű jogként való elismerése a legújabb jogfejlődés eredménye. Az Európai Unióban hazánk mellett csak a franciaországi szabályozás rendelkezik hasonló módon a sportfogadási jogról. A francia Sports Code L333-1, L333-1-1 és L333-1-2 szakaszai szerint a sportszövetségek és a sportesemények szervezői jogosultak az általuk szervezett sportversenyek vagy sportverseny-sorozatok sportfogadási jogainak értékesítésére, tehát a versenyszervezési jog magában foglalja a sportszövetségek (versenyszervezők) jogosultságát a sportfogadások szervezésének engedélyezésére. Mindazonáltal sportfogadások szervezése csak olyan szerencsejáték-szolgáltatók részére engedélyezhető, amelyek működését az illetékes francia szabályozó hatóság (ARJEL) engedélyezte. Az előírásokkal egybecseng a kapcsolódó francia ítélkezési gyakorlat is, mely szerint minden olyan gazdasági tevékenység, amely nem létezne a sportesemény nélkül az érintett sportesemény értékesítési jogát képezi, azaz – többek között – magában foglalja a sportfogadási tevékenységet (Federation Francaise de Tennis vs. Unibet). Az ARJEL beszámolója szerint a jogtulajdonos sportszövetségek évről-évre növekvő bevétel könyvelhetnek el a sportfogadási jogok engedélyezéséből.(ARJEL 2011 report of the online gambling market in France).

[2] A külföldi szerencsejáték-szervezők érvelése szerint – elsősorban figyelemmel az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt szolgáltatásnyújtás alapszabadságára – a jelenlegi hazai távszerencsejáték-szabályozás aránytalanul korlátozó jellegű és ezért az említett EU-s előírásokba ütközik.

[3] 2012. márciusában George F. Hemingway levélben több szerencsejáték-szolgáltatót is megkeresett arra hivatkozással, hogy az első osztályú labdarúgó klubok részesülni kívánnak a szerencsejáték-szolgáltatók által a labdarúgó klubok mérkőzéseihez kapcsolódóan generált fogadási bevételekből. Miután azonban a megkeresésekre válaszok nem érkeztek, további lépések nem történetek az ügyben. Megjegyzendő, hogy érvelésükben az NB 1-es klubok jogalapként nem a Sporttörvény által akkor már több hónapja biztosított jogalapra (az online sportfogadások engedélyezésére) hivatkoztak, hanem arra, hogy álláspontjuk szerint egy sporteseményre adott fogadási – tehát nemcsak az online – ajánlatot szintén vagyoni értékű jogként kellene elismerni.

[4] A Sporttörvény szerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a sport – a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.



Categories: Sportjog, Szerencsejáték

Tags: ,