A Daily Fantasy Sports jogi hátteréről

A Daily Fantasy Sports (“DFS”) – magyarul kb. “naponta játszható fantáziajátékok” – az utóbbi években egyre inkább elterjedőben vannak elsősorban az USA-ban és az Egyesült Királyságban. A DFS-sal foglalkozó vezető hírportálok szerint a DFS játékok hamarosan világszerte – így Európában is mindenhol – rendkívül népszerűek lesznek. Jelen posztban bemutatom a DFS játékok lényegét és a működésükhöz kapcsolódó legfontosabb jogkérdéseket.

Mi a DFS?

Az online működő DFS lényege, hogy a versenyző egy létező sportbajnokság (pl. NBA, NFL, Premier League) játékosaiból egy fantázia csapatot állít össze az érintett DFS játék meghatározott szabályai alapján. A játék során a versenyző csapata a fantázia csapatba választott játékosok valós, pályán mutatott teljesítményéből összeállított statisztikái alapján pontokat gyűjt, azaz a fantázia csapat összpontszámát az egyes játékosok valós teljesítménye határozza meg. A nyertes a versenyzők közül az, akinek a fantázia csapata a legtöbb pontot gyűjti. A DFS két fő szempontból különböznek a korábban ismert, “tradicionális” fantáziajátékoktól:

  • A versenyzők nem egy teljes idényen keresztül versenyeznek egymással, hanem csak egy adott játéknapon, napon vagy hétvégén, azaz egy verseny akár pár óra alatt is lezajlik.
  • A DFS játékok legtöbbje meghatározott belépési pénzösszeg megfizetésével játszható és a legjobb versenyzők meghatározott pénzösszegeket nyerhetnek.

A legismertebb és legnépszerűbb DFS játékok az USA-ban érhetők el, azonban már kezdnek átgyűrűzni Európába is, elsősorban az Egyesült Királyságba.

A DFS-hez kapcsolódó legfontosabb jogkérdések

Egy DFS játék elindításakor jogi szempontból több körülményt érdemes figyelembe venni és mérlegelni. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • A versenyszervezővel való együttműködés: A DFS játék szolgáltatójának mindenekelőtt a játékportfóliójába tartozó versenyrendszerek, bajnokságok DFS játék céljára való felhasználására jogosultnak kell lennie. Az erre vonatkozó engedélyt a versenyrendszer szervezőjétől szükséges beszerezni. A versenyrendszer szervezője a legtöbb esetben az érintett sportszövetség. A felhasználás engedélyezésére irányuló szerződésben a felhasználás módjára irányuló előírások mellett érdemes figyelni arra is, hogy a felhasználást engedélyező versenyszervező az általa szervezett versenyrendszer(ek)ben résztvevő sportszervezetek és sportolók nevének, teljesítménynek, képmásának, jelvényeinek hasznosítására megfelelően jogosult legyen (erről általában a sportszövetségek szabályzatai és a sportszerződések tartalmaznak előírásokat). Továbbá a felhasználási szerződésben arról is ajánlott rendelkezni, hogy egy érintett játékost vagy csapatot milyen formában, hányszor lehet megjeleníteni a DFS játékban, hogy az a játékos vagy csapat imázsának használatával vagy a kapcsolódó marketingszerződésekkel összhangban történjen.
  • A statisztikai adatok biztosítása: A DFS játék szolgáltatójának a DFS játék alapjául szolgáló statisztikát biztosító társasággal kötendő szerződés során a statisztikai adatok továbbítására és felhasználására vonatkozó rendelkezések megfelelő szerződéses szabályozása mellett érdemes meggyőződnie arról is, hogy a társaság az érintett DFS játék versenyszervezőjével kötött megállapodás alapján milyen statisztikákat készíthet és ezeket a DFS játék szolgáltatójának hogyan adhatja tovább.
  • Szabályozási (szerencsejáték) kérdések: A DFS játék szabályozási háttere vonatkozásában először is azt szükséges megvizsgálni, hogy a DFS játék szerencsejátéknak minősül-e azon ország jogszabályai szerint, amely fogyasztói részére a DFS játék elérhetővé válik. Általánosságban egy DFS játék akkor nem minősül szerencsejátéknak, ha a versenyzők képességei inkább meghatározzák a DFS játék végeredményét, mint maga a szerencse. Ez kiemelten fontos kérdés, hiszen amennyiben szerencsejátékról van szó, a DFS játék szolgáltatójának a szükséges hatósági engedélyeket be kell szereznie, valamint működése során több, szerencsejáték-üzemeltetésre vonatkozó jogszabályt (például adózás, játékosok életkorának ellenőrzése, pénzmosási szabályok) be kell tartania. (Az USA-ban például az irányadó jogszabály nem mondja ki kifejezetten, hogy a DFS játékok nem minősülnek szerencsejátéknak, de nem is tiltja azokat.) Összességében a határmezsgye a szerencsejátéknak minősülő és annak nem minősülő játék között igen keskeny, ez a jogkérdés tulajdonképpen esetről-esetre az érintett DFS játék konkrét szabályainak ismeretében ítélhető meg. Üzleti szempontból gazdaságosabb, jogi szempontból biztonságosabb megoldás lehet, ha a DFS játék szolgáltatója együttműködik távszerencsejáték üzemeltetésére már engedéllyel rendelkező szolgáltatóval. Ebben az esetben azonban érdemes pontosan megvizsgálni, hogy az együttműködő szolgáltató engedélye lehetővé teszi-e DFS játék üzemeltetését is, és maga az együttműködés milyen kockázattal jár a DFS játék szolgáltatója számára (például ha a partner engedélye lejár, visszavonásra kerül vagy arról később kiderül, hogy az nem alkalmas DFS játék működtetésére).
  • A működéshez kapcsolódó egyéb kérdések: A DFS szolgáltatójának – adott esetben a szerencsejáték üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelezettségeken túl –  további követelményeket is érdemes figyelembe vennie. Ilyen például a versenyzők személyes adatainak és személyiségi jogainak kezelése és továbbítása, a direktmarketing lehetőségei, a DFS játékhoz kapcsolódó szerzői jogi jogkérdések kezelése, továbbá az ÁSZF irányadó jogszabályokkal való összhangba hozása.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda



Categories: Sportjog, Szerencsejáték

Tags: , , , , , ,

Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.