Digital Services Act (DSA) – A digitális szolgáltatások európai egységes piacáról szóló jogszabálycsomag

Ebben a sorozatban bemutatjuk és nyomon követjük a „Big Five” adat jogszabálytervezet sorsát az EU jogalkotásában. 2020-ban a Bizottság öt adat vonatkozású jogszabálytervezetet hozott nyilvánosságra, amelyek célja, hogy biztosítsák az egységes piac globális versenyképességét a digitális gazdaságban.    

A „Big Five” adat jogszabálytervezet:

Digital Services Act  Digital Markets ActData Governance Act
Data ActArtificial Intelligence Act 

A DSA státusza jelenleg

Frissítés 2022 június 22-én:

A szöveg tervezete 2022. június 13-án elérhetővé vált ezen a linken.

Az EU Tanács francia elnöksége törölte a (28) preambulumbekezdésből (a Facebook EUB-ítélet kodifikációja) az offline tartalmak megtartására vonatkozó kifejezett utalást. Erre reakcióként , az Európai a Parlament kijelentette, hogy e preambulumbekezdés miatt nem szavazza meg a DSA korábbi változatát, amely a legutóbbi tárgyalások eredménye volt. Ennek hatására ebben a tervezetben a kérdéses preambulumbekezdést átfogalmazták. Így az EUB Facebook-ügyben hozott döntése közvetve szerepel a szövegben és így a parlamenti és tanácsi források arra számítanak, hogy ez a változat zökkenőmentesen elfogadásra kerülhet. A következő lépést a francia elnökség teszi, amely vagy módosítja a preambulumbekezdéseket, ahogyan azt az Európai Parlamenti képviselők kérték, vagy pedig az Állandó Képviselők Bizottságát (COREPER I) kéri fel a szöveg változatlan formában történő elfogadására. Ezt követően kerülhet sor a Belső Piaci Bizottság (IMCO) általi elfogadásra, majd a Parlament plenáris ülésen történő elfogadására.

Az online piacterek, a közösségi média és a keresőmotorok türelmetlenül várják a 2022. április 23-án elért politikai konszenzust követően a DSA (2020/0361(COD)) egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Az úttörő jelentőségű, biztonságosabb és átláthatóbb online környezet megteremtését célzó szabályrendszer módosított, konszenzusos szövege legkorábban 2022 májusában lesz elérhető.

Amint a DSA szövegét technikai szinten véglegesítik, azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Ez a folyamat várhatóan 2022. július végére fejeződik be. Elfogadásakor a DSA az egész EU-ban közvetlenül alkalmazandó lesz, és a hatálybalépéstől számított tizenöt hónap elteltével vagy 2024. január 1-jétől – attól függően, hogy melyik következik be később – lesz alkalmazandó. A DSA azonban a nagyon nagy online platformokra és a nagyon nagy online keresőmotorokra már egy korábbi időponttól, kijelölésüket követő négy hónaptól alkalmazandó lesz.

Hatály

A DSA az EU-ban szolgáltatást nyújtó valamennyi online közvetítőre vonatkozik, amik a természetes és jogi személyek közötti internetes interakciókat könnyítik meg azáltal, hogy különböző funkciókat és szolgáltatásokat kínálnak és végeznek.

A bevezetett kötelezettségek igazodnak az érintett szolgáltatások jellegéhez és a felhasználók számához, így a nagyon nagy online platformokra („VLOP”-ok) és a nagyon nagy online keresőmotorokra („VLOSE”-ok) szigorúbb követelmények vonatkoznak. VLOP-nak és VLOSE-nak minősülnek az EU-ban több, mint 45 millió havi aktív felhasználóval rendelkező szolgáltatások. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozások a belső piaci fejlődés biztosítása érdekében mentesülnek bizonyos új kötelezettségek alól.

Az alábbiakban összefoglaljuk a rendelkezésre álló információk alapján, hogy várhatóan milyen szabályokat tartalmaz majd a DSA véglegesített szövege:

1. Online platformok

  • Algoritmikus elszámoltathatóság: az Európai Bizottság és a tagállamok is hozzáférhetnek a nagyon nagy online platformok algoritmusaihoz.
  • Az illegális online tartalmak – beleértve a termékeket és szolgáltatásokat – gyors eltávolítása: egyértelműbb eljárás, amelynek keretében a felhasználóknak lehetőségük nyílik az illegális online tartalmak bejelentésére, melyre az online platformoknak pedig gyorsan kell reagálniuk.
  • Alapvető jogok védelme az interneten: szigorúbb garanciák annak biztosítására, hogy az alapvető jogokat sértő tartalmakkal kapcsolatos bejelentések feldolgozása ne legyen önkényes, megkülönböztetéstől mentes legyen és tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát és az adatvédelmet.
  • Online piacterek felelőssége: a fogyasztók biztonságos termékek és szolgáltatások vásárlásához fűződő jogának erősítése. Ennek egyik eleme, hogy a platform szolgáltatóknak meg kell erősíteni a kereskedők által megadott információk megbízhatóságát bizonyító ellenőrzéseket („Ismerd meg az üzleti ügyfeled” elv). Továbbá, törekedniük kell annak megakadályozására, hogy illegális tartalom jelenjen meg a platformjaikon, többek között szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel.
  • Az online térben történő erőszak áldozatainak védelme: különösen az illegális tartalmak nem konszenzuson alapuló megosztásával (pl. bosszúpornó) szemben, azok azonnali eltávolításával.
  • Szankciók: az online platformok és keresőmotorok világméretű forgalmuk akár 6%-ának megfelelő bírsággal sújthatók.
  • Kevesebb teher és több idő a kkv-k alkalmazkodásának biztosítására: az új szabályok alkalmazására rendelkezésre álló hosszabb időszak támogatja a digitális gazdaságban az innovációt. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az új kötelezettségek kisvállalkozásokra gyakorolt lehetséges gazdasági hatásait.
  • Felügyelet: a DSA szerinti követelmények hatékony és egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a VLOP-ok és VLOSE-ok felügyeletére, mely Európai szinten, a tagállamokkal együttműködve történik majd. Ez az új felügyeleti mechanizmus fenntartja a származási ország elvét, amely a DSA hatálya alá tartozó egyéb szereplőkre és követelményekre továbbra is alkalmazandó.

2. Online tér a felhasználók számára

  • Ajánló rendszerek: a platformokra vonatkozó új átláthatósági követelmények lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy jobban tájékozódjanak róla, milyen tartalmakat ajánlanak nekik (ajánlórendszerek), és hogy joguk legyen profilalkotás mentes ajánlásokat választani.
  • Online hirdetések: a felhasználók jobban ellenőrizhetik majd, hogyan használják fel személyes adataikat. A célzott reklám tilos érzékeny adatok esetén (pl. szexuális irányultság, vallás, etnikai hovatartozás alapján).
  • Kiskorúak védelme: a kiskorúak számára hozzáférhető platformoknak különleges védelmi intézkedéseket kell bevezetniük, így tilos lesz az uniós jogban meghatározottak szerint a kiskorúak személyes adatainak felhasználásán alapuló célzott hirdetéseket megjeleníteniük.
  • Sötét mintázatok (Dark Patterns): tilos lesz ezek alkalmazása. Az online platformok és piacterek nem ösztönözhetik az embereket szolgáltatásaik használatára, például azzal, hogy egy adott választási lehetőséget jobban előtérbe helyeznek, vagy zavaró felugró ablakok segítségével arra ösztönzik, hogy módosítson választásán. Ezen túlmenően a szolgáltatásra való előfizetés lemondásának ugyanolyan egyszerűvé kell válnia, mint a szolgáltatásra való előfizetésnek.
  • Kártérítés: a digitális szolgáltatások igénybe vevőinek joguk lesz kártérítést követelni a platformok által elkövetett jogsértések következményeként elszenvedett károkért vagy veszteségekért.

3. Káros tartalom és dezinformáció

  • A nagyon nagy online platformoknak fel kell mérniük és csökkenteni a rendszerszintű kockázatokat és évente független ellenőrzésnek kell alávetniük magukat.
  • Különleges intézkedések válság idején: az ukrán-orosz konfliktusnak és annak az online terjedő információk manipulálására gyakorolt hatása miatt a szöveg egy új cikkel egészül ki. Ennek megfelelően válság, például közbiztonsági vagy egészségügyi fenyegetés esetén a Bizottság kötelezné a nagyon nagy online platformokat, hogy végezzenek kockázatértékelést arról, hogyan tudnának segíteni a dezinformációs helyzet kezelésében, és kötelezhetné őket a megfelelő enyhítő intézkedések meghozatalára.

Szerzők:

Simon Ádám

ügyvéd

adam.simon@twobirds.com

Nagy Dorottya

ügyvédjelölt

dorottya.nagy@twobirds.com



Categories: Adatvédelem

Tags: ,