Vodafone-ítélet: milyen elvárásoknak kell megfelelnie a GVH-nak bírságkiszabáskor?

A Kúria közelmúltban meghozott ítéletében foglaltak alapján még nagyobb nyomás nehezedhet a GVH-ra a bírságkiszabás során a tekintetben, hogy a mérlegelés szempontjai és okszerűsége egyértelműen kivehető legyen a határozatából. Az ítélet továbbá rávilágít a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogra és annak érvényesülésére különösen olyan esetekben, ahol a GVH folyamatos adatkérései vagy akár az eljárás felfüggesztése az eljárás szükségtelen és aránytalan elhúzódását eredményezheti.

I.       Az ügy tényállása

2022. január 25-én a Kúria Kfv.37.759/2021/9. számú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság Kfv.37.759/2021/9. számú ítéletét, amely megállapította, hogy a Vodafone tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben, amikor marketingkampányaiban valótlanul állította, hogy a Vodafone piacvezető a 4G hálózatok európai piacán (“Vodafone-ítélet“). Az elsőfokú bíróság továbbá új eljárás lefolytatására kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (“GVH”) a Vodafone-ra kiszabott bírság összegének (1,175 milliárd forint) újbóli megállapítására, valamint a bírságkiszabás értékelési szempontjainak megfelelő bemutatására és indokolására.

IdővonalEsemények
2015. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-igA Vodafone öt marketingkampányában a “Csatlakozz Európa legnagyobb 4G partnerhálózatához!” és “Csatlakozz Európa legnagyobb 4G hálózatához” szlogeneket használta.
2016. szeptember 12.A GVH eljárást indított a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (“Tpvt.“) 10. § b) pontjának az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezések feltételezett megsértése miatt.
2017. december 22.A GVH az eljárását kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy ugyanezen marketingkampányokkal a Vodafone a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (“Fttv.“) 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított-e meg.
2018. július 12.A két eljárás hasonlóságai miatt a GVH felfüggesztette a Vodafone eljárást a Kúria előtt a Magyar Telekom ügyében folyó felülvizsgálati eljárás befejezéséig.
2019. május 8.A Kúria megállapította, hogy a Magyar Telekom “Legnagyobb 4G hálózat” szlogenje nem minősül jogsértő összehasonlító reklámnak.
2019. július 3.A GVH csak az Fttv. feltételezett megsértésre tekintettel folytatta az eljárást.
2019. december 14.A GVH határozatában megállapította, hogy a Vodafone tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.
ismeretlenA Vodafone kezdeményezte a GVH határozat felülvizsgálatát.
2021. május 11.Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Vodafone tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, a GVH-t megismételt eljárás lefolytatására és a bírság összegének újbóli megállapítására kötelezte.
2022. január 25.A Kúria az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta és kötelezte a GVH-t a bírság összegének újbóli megállapítására.

II.     A Vodafone-ítélet legfontosabb megállapításai

(i)      A bírságkiszabás indokolásának mélysége

A Kúria kimondta, hogy a közigazgatási eljárás szabályai alapján a bíróságnak a mérlegelési jogkörben végzett közigazgatási cselekmény jogszerűségével összefüggésben azt kell vizsgálnia, hogy a közigazgatási szerv a mérlegelési jogkörének keretei között gyakorolta-e hatáskörét, és a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége.

A bírság összegének megállapítása során az eset összes körülményét figyelembe kell venni, különös tekintettel a jogsértés súlyára, időtartamára, ismétlődésére és gyakoriságára, a jogsértésből származó előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára és a jogsértő együttműködő magatartására.

A Kúria megállapította, hogy a GVH a bírság összegének meghatározásakor egyes tételeket konkrétan számszerűsített, azokhoz alapösszeget, százalékot rendelt, míg más tételek esetében ezt elmulasztotta. Ennek következtében nem volt összevethető az egyes körülmények értékelése a bírság megállapítása során, továbbá a mérlegelés szempontjai és okszerűsége sem volt megállapítható, így az nem volt jogszerű. Emellett a Kúria azt is rögzítette, hogy a GVH bírságközleményének alkalmazása és az arra való hivatkozás nem helyettesítheti azt, hogy a GVH határozatából a mérlegelés szempontjai, egyes körülmények értékelésének egymással összevethető súlya ki kell, hogy derüljön.

(ii)       Eljárási határidők

A Vodafone a GVH határozatát arra hivatkozva is támadta, hogy a GVH az eljárása során nem tartotta be az eljárási határidőket. A Kúriának azt kellett értékelnie, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően vizsgálta-e ezt a körülményt, és ezzel kapcsolatban megállapította, hogy:

  • azt, hogy a hatóság nem tartotta be az eljárási határidőt a kérelmezőnek kell konkrét módon vitatni és annak okait megjelölni;
  • pusztán az a tény, hogy a jelen eljárásban nem volt megállapítható, hogy a GVH túllépte a jogszabályban meghatározott eljárási határidőt, nem jelenti egyúttal szükségképpen azt is, hogy eljárása tisztességesnek minősült. Ez azt jelenti, hogy az eljárási határidő formális betartása nem jelenti egyben azt is, hogy az eljárást ésszerű időn belül lezárták;
  • több, az ügyintézési határidőbe be nem számítható eljárási cselekmény egymást követő alkalmazása (pl. az eljárás felfüggesztése) és/vagy az eljárási cselekmények többszöri megismétlése (pl. több adatszolgáltatás bekérése) olyan helyzetet teremthet, amelyben a hatóság formálisan betartja az ügyintézési határidőt, azonban az alapjog szerinti ésszerű határidőn belüli ügyintézés követelménye sérül.

(iii)      Összehasonlító reklám és/vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

A Kúria 2019. május 8-án kelt, a Magyar Telekom reklámjával kapcsolatos ítélete szerint nem minősül jogellenes összehasonlító reklámnak az az állítás, hogy a Magyar Telekom Magyarországon a legnagyobb 4G hálózattal rendelkezik.

A két ügy közötti fő különbség az, hogy a Magyar Telekom-ügyben a 4G hálózatra vonatkozó piacelsőségi állítást csak az összehasonlító reklám keretei között került értékelésre. Ezzel szemben a Vodafone ügyben a 4G hálózatra vonatkozó piacelsőségi állítást az összehasonlító reklám keretei (azaz Tpvt. alapon) és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat keretei (azaz Fttv. alapon) között egyaránt értékelte a GVH. A két jogsértés közötti fogalmi különbség az, hogy ha a piacelsőségi állítás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat keretei között kerül vizsgálatra, úgy a reklámállítást tevő vállalkozást fel lehet hívni az állításának valóságtartalmának igazolására. Amennyiben a vállalkozás ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a reklámállítást úgy kell tekinteni, hogy az nem felel meg a valóságnak.

A Vodafone piacelsőségi állításai tekintetében a GVH eredetileg az összehasonlító reklám állítólagos megsértése miatt indított vizsgálatot, majd azt kiterjesztette tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szempontjából történő értékelésére is. Ennek megfelelően felhívta a Vodafone-t, hogy igazolja a reklámállításainak valóságtartalmát, azonban a GVH megítélése szerint azt nem megfelelően bizonyította. A GVH határozatát követően felülvizsgálati eljárásban a Kúria szintén megállapította, hogy a Vodafone nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének reklámállításának valóságtartalmának igazolása tekintetében, ezért a Vodafone piacelsőségi állítását tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette.

III.   A Vodafone-ítélet lehetséges következményei

A Kúria jogerős ítéletének megfelelően a GVH köteles a Vodafonera kiszabott 1,178 milliárd forintos bírságot újraértékelni, a bírságkiszabás szempontjait és okszerűségét részletesebben levezetni és indokolni, ugyanis a GVH bírságkiszabásra vonatkozó széles mérlegelési jogköre nem mentesíti a GVH-t ezen alapelveknek való megfelelés alól.

Kérdés, hogy a Vodafone-ítéletnek milyen tényleges hatásai lesznek a GVH jövőbeli eljárásaira, hiszen az ítélet következtében

(i) még nagyobb nyomás nehezedik a GVH-ra a bírságkiszabás során a tekintetben, hogy a mérlegelés szempontjai és okszerűsége egyértelműen kivehető legyen a határozatából;

(ii) az eljárás alá vontak plusz muníciót kaptak arra, hogy az eljárás tisztességes módon történő lefolytatására és az ésszerű határidőben történő lezárására vonatkozó alapjogokat felhívják, amennyiben a GVH eljárásának hossza, az adatkérések egymást követő alkalmazása vagy az eljárás felfüggesztése az eljárás szükségtelen elhúzódásához vezetne;

(iii) felmerülhet, hogy a versenytársak termékét/szolgáltatását összehasonlító reklámok vagy piacelsőségi állítások esetében a GVH nemcsak a Tpvt.-ben foglalt összehasonlító reklám elemeit vizsgálja, hanem a reklámállítást Fttv. szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat keretében is megvizsgálja.

Szerzők:

dr. Kutai Gábor
szenior ügyvéd
gabor.kutai@twobirds.com

dr. Arányi Dániel
counsel
daniel.aranyi@twobirds.com

dr. Szopkó Rebeka
ügyvédjelölt
rebeka.szopko@twobirds.com



Categories: Versenyjog

Tags: , , , , , , ,

Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.