Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltban hozott ítéletei szerint a tagállamok szabadon állíthatják össze a társadalmuk számára kiemelten jelentősnek minősített, ingyenes TV adásban elérhető események jegyzékét. Ezeket végül az Európai Bizottság hagyja jóvá. A jelenleg uniós egyeztetésen lévő, a Médiatanács által összeállított hazai jegyzéket az új döntések fényében bírálják el. A kizárólagosan nem közvetíthető események meghatározása miatt a hazai sportközvetítési piac szerkezete is átalakulhat.
A döntések alapjául szolgáló uniós irányelv szerint a tagállamok megtilthatják az általuk a társadalom számára kiemelten jelentősnek minősített események kizárólagos közvetítését, amennyiben az ilyen közvetítés a közönség jelentős részét megfosztaná ezen eseményeknek követésének lehetőségétől egy ingyenes TV-adáson keresztül. Az irányelv vonatkozó értelmezéséről az EUB három összefüggő esetben hozott ítéleteket. A FIFA és UEFA vs. Belgium és Egyesült Királyság ügyekben az EUB leszögezte, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörükben szabadon állíthatják össze a társadalmuk számára kiemelten jelentősnek minősített események jegyzékét – amelyben egyébként akár a labdarúgó világ- és Európa-bajnokságok döntőinek valamennyi mérkőzése is szerepelhet –, feltéve, hogy a tagállamok nem követnek el nyilvánvaló mérlegelési hibát a jegyzék összeállításakor.
A jegyzéket jóváhagyó bizottság korlátozott ellenőrzése körében elsősorban e minősítésnek az uniós alapszabadságokra és a versenyre gyakorolt azon hatásait köteles megvizsgálni, amelyek túlmennek az ilyen minősítéshez szükségszerűen kapcsolódó hatásokon.
Az ítéletekben az EUB több mérlegelendő körülményre mutatott rá. Ilyenek elsősorban, ha széles körben különös visszhangot keltő nemzeti vagy nemzetközi sporteseményről van szó, mely nem csupán az adott sportág szokásos közönségének fontos és jelentős televíziós nézettségnek örvend, vagy azt eddig hagyományosan ingyenes szolgáltatás keretében élőben közvetítették. Fontos továbbá, hogy a jegyzék széleskörű konzultáció keretei között az egyértelműség és átláthatóság figyelembe vételével kerüljön kialakításra. A megfelelő elbírálás érdekében a tagállamoknak közölniük kell az Európai Bizottság részére a jegyzékük összeállítása alapjául szolgáló indokokat.
Az irányelvet átültető magyar Médiatörvény hármas kritériumrendszere szerint a hazai jegyzék elfogadásakor figyelembe kell venni azt, hogy (i) a kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény iránt a nézők széles körében jelentkezzen érdeklődés; (ii) az esemény világ- vagy európai szintű, illetve magyar érdekeltségű legyen, (iii) amelyet – a kizárólagosan magyar érdekeltségű események kivételével – az európai országok jelentős részében közvetítenek. Ezek alapján a Médiatanács – átfogó előzetes konzultáció után – már 2012 elején összeállította a kizárólag sporteseményeket tartalmazó jegyzék tervezetét, amely jelenleg az EB jóváhagyására vár. A hazai tervezet a korábban elfogadott jegyzékekhez képest bővebbnek tekinthető, és több olyan esemény is szerepel rajta, amelyek nem feltétlenül teljesítik az irányelv, az említett ítéletek és a Médiatörvény által támasztott követelményeket. A kevésbé népszerű sportágak eseményeinek kiemeltté minősítését a Médiatanácsnak az uniós joggal való összhang biztosítása végett alapos indokokkal szükséges alátámasztania.
A Médiatörvény egyébként a kiemelt események közvetítéséhez legalább 80 százalékos országos lefedettséget ír elő, így a jegyzéken szereplő eseményeket csak az MTV, az RTL Klub vagy a TV2 közvetítheti. Továbbá amennyiben a listázott jogot egy másik csatorna szerezné meg, azt szerződéskötési kötelezettség alapján köteles továbbadni az ajánlatkéréssel hozzá forduló említett médiaszolgáltatók valamelyikének.
Az irányelv és a Médiatörvény előírásai alapján elfogadott jegyzék tehát beavatkozik a szabad piaci folyamatokba. E beavatkozás jogosságának határa az a pont, ahol az uniós szabadságok és a tulajdonhoz való jog korlátozását az információhoz való jog védelme már nem igazolja. Az ítéletek szerint csak ilyen esetben állapíthatja meg az Európai Bizottság a tagállam nyilvánvaló mérlegelési hibáját. Amennyiben tehát olyan események is szerepelnének a magyar jegyzékben, amelyek hazánk társadalma szempontjából a valóságban nem kiemelt jelentőségűek, az üzleti alapon működő sportközvetítési piaci mechanizmusok a jogszabály által előírt mértéket túllépve kerülnének korlátozásra.
Az elsősorban reklámbevételekből gazdálkodó két érintett kereskedelmi csatorna valószínűsíthetően nem vásárolna meg olyan sporttartalmat, amelyhez nem kapcsolódik valós és széleskörű nézettség. Így elméletben akár az is elképzelhető, hogy lenne olyan kiemelt esemény, amelyet – ha azt az MTV nem közvetíti – egyik médiaszolgáltató sem fogja sugározni, holott előtte ugyanaz az esemény egy tematikus csatornán elérhető volt.
A tartalom kötelező átadása miatt ugyanis a kisebb – esetleg a szóban forgó sportágba már jelentősebb összeget befektető – szolgáltatók jóval alaposabban mérlegelhetik, hogy megvásárolják-e olyan esemény közvetítési jogát, amely szerepel a jegyzéken. Mindazonáltal az igazán népszerű tartalmak, pl. az olimpiai játékok, a labdarúgó események vagy a Formula-1 Magyar Nagydíj közvetítési jogait döntő többségében eddig is a három fő csatorna vásárolta meg, és nagy valószínűséggel továbbra is ezek valamelyike fogja megszerezni.
A fenti írás a Világgazdaság 2013. augusztus 13-ai számában jelent meg.
dr. Rippel-Szabó Péter
ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda
