Erősebb védelem az online platformokon értékesítő üzleti felhasználók részére

Az új platform-to-business (P2B) rendelettel az EU célja, hogy az online piacterek és hasonló közvetítőszolgáltatók, valamint keresőszolgáltatók tisztességes és átlátható módon járjanak el a szolgáltatásokat igénybevevő üzleti felhasználókkal szemben. A rendelet tehát nem a fogyasztókat, hanem azokat az üzleti felhasználókat védi, amelyek ilyen piactereken értékesítenek fogyasztók számára, és ezáltal ki vannak téve annak a veszélynek, hogy a platform-szolgáltató erőfölényes helyzetből tárgyal velük. A rendelet másik vívmánya a szolgáltatók kötelezése arra, hogy a rangsorolást meghatározó fő paramétereket és ezek egymáshoz való jelentőségét nyilvánosságra hozzák.

Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló 2019/1150 rendelet, az EU minden tagállamában, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó 2020. július 12-étől.

Az alábbiakban először bemutatjuk, hogy a rendelet milyen konkrét kötelezettségeket telepít a platform- és keresőszolgáltatókra, és hogy ezek milyen lehetőségeket nyitnak meg az ezek szolgáltatásait igénybe vevő üzleti felhasználók részére. Ezt követően foglalkozunk a rendelet hatályával, amely a GDPR-hoz hasonlóan extraterritoriális. Blogbejegyzésünk utolsó részében pedig azzal foglalkozunk, hogy milyen magyar jogszabályok biztosítják Magyarországon a rendelet végrehajtását.

Új lehetőségek az üzleti felhasználóknak – új kötelezettségek szolgáltatókra

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018-ban, a rendelet előzményét képező bizottsági javaslatról adott véleményében világosan fogalmazott:

[Az EGSZB] üdvözli a rendeletre irányuló európai bizottsági javaslatot, és fontos lépésnek tartja azt az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdítása felé. Az EGSZB különösen azért tartja fontosnak ezt a javaslatot, mert első ízben szabályozza a vállalkozások közötti kapcsolatokat (B2B) az elektronikus kereskedelem vonatkozásában, és a nyilvánvaló joghézag lefedése érdekében annak gyors elfogadását sürgeti.

(COM(2018) 238 final – 2018/0112 (COD)

10 pontban összefoglaltuk, hogy a rendelet hogyan tömi be az említett „nyilvánvaló joghézagot”, azaz milyen kötelezettségeket ró az online közvetítő szolgáltatókra és az onlinekeresőprogram-szolgáltatókra.

1) A szerződési feltételek nagyobb átláthatósága

Az online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeinek eleget kell tenniük az alábbi elvárásoknak:

  • megfogalmazásuk legyen világos és érthető;
  • ezek a feltételek a szerződéskötést megelőzően és azt követően is legyenek könnyen hozzáférhetőek az üzleti felhasználók részére;
  • tartalmazzák az üzleti felhasználók részére nyújtott szolgáltatások felfüggesztésének, megszüntetésének vagy korlátozásra irányuló döntés indokait;
  • tartalmazzanak információt minden további olyan forgalmazási csatornáról és esetleges kapcsolódó programról, amelyen keresztül az online közvetítő szolgáltató az üzleti felhasználók által kínált árukat és szolgáltatásokat forgalmazhatja;
  • tartalmazzanak általános információt arról, hogy milyen hatással vannak a szerződési feltételek az üzleti felhasználók szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak gyakorlására és ellenőrzésére.

Az előbbi elvárásoknak eleget nem tevő szerződési feltételek semmisek.

A rendelet további olyan kötelezettségeket is tartalmaz, amelyek a szerződési feltételek átláthatóságát hivatottak szolgálni:

  • tájékoztatást kell adni arról, hogy az üzleti felhasználók milyen feltételek mellett szüntethetik meg az online közvetítő szolgáltatóval fennálló szerződéses kapcsolatot;
  • az online közvetítő szolgáltatók milyen műszaki és szerződéses hozzáféréssel rendelkeznek – illetve, hogy nem rendelkeznek ilyen hozzáféréssel – az üzleti felhasználó által rendelkezésre bocsátott vagy létrehozott olyan információkhoz, amelyeket az online közvetítő szolgáltató és az üzleti felhasználó közötti szerződés lejárta után is megőriznek.

Utóbbi kötelezettség célja, hogy az üzleti felhasználók fel tudják mérni azt, hogy az adott platformszolgáltató használja-e, és ha igen, hogyan azokat az információkat, amelyek lényegében az üzleti felhasználók tevékenysége révén keletkezik. E vonatkozásban a rendelet 9. cikke „Az adatokhoz való hozzáférés” cím alatt előírja, hogy az online közvetítő szolgáltatóknak tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy az üzleti felhasználók hozzáférhetnek-e és ha igen, akkor hogyan az általuk vagy a fogyasztók által rendelkezésre bocsátott személyes adatokhoz, illetve más adatokhoz, valamint a szolgáltatások nyújtása során keletkező adatokhoz. A nyújtandó tájékoztatás közül az egyik, hogy az ilyen adatokat az online közvetítő szolgáltató átadja-e harmadik felek részére, és ha igen, milyen célra, valamint hogy az üzleti felhasználóknak van-e lehetőségük van az adatmegosztást letiltani, és ha van, akkor ennek mi a módja.

2) A szerződési feltételek módosítása

Az online közvetítő szolgáltatóknak a szerződési feltételek bármely javasolt módosításáról értesíteniük kell az üzleti felhasználókat, méghozzá tartós adathordozón. Utóbbi alatt olyan módokat kell érteni, amelyek lehetővé teszik a módosítások eltárolását és a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését. Mivel a rendelet technológiasemleges szabályokat tartalmaz, ezért konkrét megvalósítási módokat nem ajánl, de minden bizonnyal ilyen mód lehet pl. a módosítások emailben való megküldése vagy azok PDF vagy más általánosan elterjedt formátumban való letölthetősége.

A szerződési feltételek visszamenőleges hatállyal nem módosíthatóak az online közvetítő szolgáltatók által, kivéve, ha ezek előnyösek az üzleti felhasználók számára, vagy ha erre jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés miatt van szükség.

3) Legalább 15 napos felmondási idő módosítások esetén

A rendelet meghatározza az az időtartamot, amelynek el kell telnie a módosításról szóló értesítés és a módosítások kvázi hatályba lépése között. Ennek az időtartamnak észszerűnek és arányosnak kell lennie a tervezett módosítások jellegére és mértékére, valamint az érintett üzleti felhasználókat érintő következményekre tekintettel. A rendelet meghatározza ezen időszak minimumát, amely legalább 15 (naptári) nap. Ennél hosszabb időt kell biztosítani, ha ez szükséges ahhoz, hogy az üzleti felhasználók a módosításoknak való megfelelés érdekében műszaki vagy kereskedelmi kiigazításokat végezzenek, pl. a termékeiket átcímkézzék vagy az applikációikat módosítsák a megfelelés érdekében.

A fenti idő felmondási idő, mert a rendelet felmondási jogot keletkeztet az üzleti felhasználók részére szerződési feltételek szolgáltatók által történő módosítása esetére.

Ha az üzleti felhasználó a legrövidebb, 15 napos felmondási időn belül új árukat vagy szolgáltatásokat listáz fel egy platformra, akkor ez a felmondási időtől való eltekintésre irányuló egyértelmű jóváhagyó cselekvésnek minősül. Ez alól kivétel, ha az észszerűen és arányosan megállapított felmondási idő 15 napnál hosszabb, mivel a szerződési feltételek módosításai azt kívánják meg az üzleti felhasználótól, hogy árui vagy szolgáltatásai tekintetében jelentős technikai változtatásokat végezzen. Ilyen esetekben nem minősül a felmondási időtől való automatikus eltekintésnek az, ha az üzleti felhasználó új árukat vagy szolgáltatásokat vesz fel.

Az előbbi kötelezettségeknek meg nem felelő módosítások semmisek.

A felmondási idő biztosításának kötelezettsége alól vannak bizonyos kivételek, amelyek egyrészt jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelésre, másrészt csalásmegelőzésre, kibervédelemre vezethetőek vissza.

4) Árparitás – nem tilos, de be kell mutatni az okokat

A rendelet nem tiltja meg, hogy az online közvetítő szolgáltatók korlátozzák a velük szerződő üzleti felhasználókat abban, hogy más szolgáltatóknál ugyanazon árukat vagy szolgáltatásokat különböző feltételekkel kínálják. Más szóval, a rendelet nem tiltja meg az árparitási kikötéseket, azaz azt, hogy az üzleti felhasználó az adott árut vagy szolgáltatást más szolgáltatónál nem listázhatja fel olcsóbban. Amennyiben azonban erre sor kerül, akkor az online közvetítő szolgáltatóknak a korlátozás okait könnyen hozzáférhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára. Az okok között be kell mutatni az említett korlátozások főbb gazdasági, kereskedelmi vagy jogi szempontjait.

5) Kiegészítő áruk és szolgáltatások

Gyakori, hogy a platformokon maguk az online közvetítő szolgáltatók vagy harmadik felek pénzügyi termékeket vagy más kiegészítő árukat és szolgáltatásokat kínálnak a fogyasztók számára az üzleti felhasználók által értékesített áruk vagy szolgáltatások mellett. Ez továbbra is lehetséges, azzal, hogy az online közvetítő szolgáltatóknak ismertetnie kell az ilyen kiegészítő áruk és szolgáltatások típusát, valamint azt, hogy az üzleti felhasználó is jogosult-e felkínálni saját kiegészítő áruit és szolgáltatásait az online közvetítő szolgáltatáson keresztül, és ha igen, milyen feltételekkel.

6) Az üzleti felhasználó hozzáférésének korlátozása, felfüggesztése és megszüntetése

Ha egy online közvetítő szolgáltatók úgy dönt, hogy korlátozza vagy felfüggeszti a szolgáltatását egy üzleti felhasználó számára annak egyes árui vagy szolgáltatásai tekintetében, akkor a korlátozás vagy felfüggesztés hatályossá válását megelőzően vagy azzal egyidejűleg, tartós adathordozón közölnie kell döntésének indokolását az érintett üzleti felhasználóval.

Az indokolásnak tartalmaznia kell az online közvetítő szolgáltató döntéséhez vezető konkrét tényeket vagy körülményeket, beleértve a harmadik felek általi bejelentések tartalmát is, valamint a döntés alapját képező indokokat.

Ha egy online közvetítő szolgáltató úgy dönt, hogy teljes mértékben megszünteti a szolgáltatását egy üzleti felhasználó részére (ami praktikusan a fiók törlését vagy határozatlan időre szóló felfüggesztését jelentheti), akkor legalább 30 nappal a megszüntetés hatálybalépését megelőzően, tartós adathordozón közölnie kell döntésének indokolását. Az indokolás tartalmával kapcsolatban az előtt említett elvárások megfelelően irányadóak. A 30 napos felmondási idő alóli egyik kivétel, ha az érintett üzleti felhasználó több alkalommal is megsértette az alkalmazandó szerződési feltételeket, és ez eredményezte a szóban forgó online közvetítő szolgáltatások egészének megszüntetését. Utóbbi esetben az online közvetítő szolgáltató mentesül a megszüntetés indokolása alól kötelezettsége alól, de többszöri megsértést képesnek kell lennie bizonyítania.

7) Rangsorolás

Mind az online közvetítő szolgáltatóknak, mind az onlinekeresőprogram-szolgáltatóknak közzé kell tenniük azokat a fő paramétereket, amelyeket az áruk és szolgáltatások rangsorolására használnak, annak érdekében, hogy az üzleti felhasználók megértsék, hogyan lehet optimalizálni jelenlétüket. Az ezzel kapcsolatos főbb elvárások:

  • a rangsorolást meghatározó fő paraméterek és e fő paraméterek más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségének okainak feltüntetése;
  • a rangsorolás befolyásolásának lehetősége és ennek díja, valamint a díjfizetésnek a rangsorolásra gyakorolt hatásai;
  • ha egy onlinekeresőprogram-szolgáltató egy konkrét esetben megváltoztatta a rangsorolást vagy egy adott weboldalt töröl a listáról egy harmadik fél általi bejelentést követően, lehetőséget kell kínálnia a bejelentés tartalmának megismerésére.

A rendelet rögzíti, hogy a szolgáltatók nem kötelesek közzétenni algoritmusokat, sem olyan információkat, amelyekről észszerű bizonyossággal feltételezhető, hogy lehetővé tennék a fogyasztók megtévesztését vagy megkárosítását a keresési eredmények manipulálása révén.

Az Európai Bizottság a rangsorolással kapcsolatban iránymutatást fog kiadni.

8) Megkülönböztetett bánásmód – saját termékek és szolgáltatások

A rendelet szabályozza azt az esetet is, amikor online közvetítő szolgáltatók vagy onlinekeresőprogram-szolgáltatók közvetve vagy közvetlenül saját maguk is kínálnak vagy hirdetnek árukat vagy szolgáltatásokat, vagy más módon alkalmaznak megkülönböztetett bánásmódot.  Ez sem tilos, de a szolgáltatóknak ebben az esetben is részletes tájékoztatást kell adniuk arról, hogy miben áll ez a megkülönböztetett bánásmód. A rendelkezésre bocsátandó információk (leegyszerűsített formában):

  • a szolgáltató felhasználja-e a szolgáltatás során keletkező adatokat a saját árui vagy szolgáltatásai értékesítése során;
  • a szolgáltató által alkalmazott rangsorolás vagy egyéb beállítások, amelyek befolyásolják a fogyasztók hozzáférését az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz;
  • a szolgáltatások igénybevételéért felszámított közvetlen vagy közvetett díjak;
  • szolgáltatásokhoz, funkciókhoz vagy technikai felületekhez való hozzáférés, használatuk feltételei vagy a használatukért felszámított bármilyen közvetlen vagy közvetett díj.

9) Belső panaszkezelési rendszer

Röviden összefoglalva az online közvetítő szolgáltatóknak az üzleti felhasználónak lehetőséget kell biztosítani a panaszaik kezelésére. A belső panaszkezelési rendszernek könnyen hozzáférhetőnek és díjmentesnek kell lennie az üzleti felhasználók számára, és biztosítania kell a panaszok észszerű időn belüli kezelését. Az átláthatóság, valamint az egyenértékű helyzetek egyenlő módon történő kezelésének elvén kell alapulnia, továbbá a panaszokat a jelentőségükkel és az összetettségükkel arányos módon kell kezelnie.

A belső panaszkezelési eljárás többek között arra kell alkalmas legyen, hogy az üzleti felhasználók tisztázni tudják a korlátozáshoz, felfüggesztéshez vagy megszüntetéshez vezető körülményeket. Az online közvetítők kötelesek az üzleti felhasználók egyéb jellegű panaszainak fogadására és kivizsgálására is.

A rendelet nem tiltja a belső panaszkezelési eljárás kiszervezését.

A kisvállalkozásnak minősülő online közvetítő szolgáltatók mentesülnek a belső panaszkezelési eljárás felállítására vonatkozó kötelezettség alól. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

10) Közvetítés (mediáció)

Az online közvetítő szolgáltatóknak meg kell jelölniük két vagy több olyan közvetítőt, akit vagy amelyet bíróságon kívüli úton be kívánnak vonni az üzleti felhasználókkal való viták során, ideértve azokat a panaszokat is, amelyeket nem sikerült kezelni a belső panaszkezelési rendszer révén.

A közvetítés abban az értelemben nem kötelező, hogy a felek akár előtte, akár alatta, vagy akár azt követően bírósághoz fordulhatnak.

Az olyan online közvetítő szolgáltatók, amelyek kisvállalkozások, mentesülnek a közvetítő kijelölése alóli kötelezettség alól is. 

A rendelet hatálya

A rendelet személyi hatálya alá tartoznak általánosságban a környezetépítő üzleti modellen alapuló többoldalú szolgáltatásokat működtető szolgáltatók, különösen az információs társadalom szolgáltatásai, amelyeknek jellemzően a vállalkozások, mint üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti közvetlen ügyletek kezdeményezésének előmozdítása a célja. Ilyenek például az online e-kereskedelmi piacok és közösségi piacok amelyeken üzleti felhasználók tevékenyednek, alkalmazás-áruházak vagy más online szoftveralkalmazásokra irányuló szolgáltatások, vagy a közösségi médiára irányuló online szolgáltatások. A rendelet hatálya az online közvetítőkön túl az online keresőprogramokra is kiterjed.

A rendelet területi hatálya szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az online közvetítő szolgáltatók vagy onlinekeresőprogram-szolgáltatók székhelye hol van, azaz az EU-n kívül letelepedett szolgáltatókra is vonatkozik a rendelet hatálya, amennyiben mindkét alábbi feltétel megáll:

  • a szolgáltatásokat igénybevevő üzleti felhasználók (keresőprogramok esetében: kereskedelmiweboldal-felhasználók) székhelye vagy lakóhelye az EU-ban van; és
  • ők/ezek a szolgáltatások segítségével kínálnak árukat vagy szolgáltatásokat az EU területén tartózkodó fogyasztóknak.

A rendelet nem alkalmazandó:

  • az olyan online fizetési szolgáltatásokra, online reklámeszközökre vagy online hirdetési piacterekre, amelyeket nem azzal a céllal biztosítanak, hogy előmozdítsák a közvetlen ügyletek kezdeményezését, és amelyek nem foglalnak magukban fogyasztókkal fennálló szerződéses jogviszonyt;
  • az online közvetítő szolgáltatók egymás számára nyújtott szolgáltatásaira, ahol nincsenek jelen üzleti felhasználók;
  • a tisztán vállalkozások közötti online közvetítői szolgáltatásokra, amelyek a fogyasztók számára nem elérhetők;
  • az olyan online hirdetési eszközökre és online hirdetési piacterekre, valamint online fizetési szolgáltatásokra amelyeket nem azzal a céllal biztosítanak, hogy ösztönözzék a közvetlen ügyletek kezdeményezését, és amelyek nem foglalnak magukban fogyasztókkal fennálló szerződéses jogviszonyt;
  • a keresőoptimalizáló és hirdetésblokkoló szoftverekkel kapcsolatos szolgáltatásokra.

A magyar jogszabályok harmonizációja

A rendelet végrehajtásra vonatkozó része szerint a tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó intézkedéseket meghatározó szabályokat, és biztosítják azok végrehajtását. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól kapott nem hivatalos információ szerint Magyarországon nem szükséges jogszabály-módosítás a rendelet végrehajtása érdekében, mert a jelenlegi jogszabályi környezet, különösen az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Elkertv.), a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), megfelelő a rendelet végrehajtása szempontjából.

A rendelet hatása

A várakozások szerint a rendelet fontos szerepet fog játszani abban, hogy az eddig szabályozatlan P2B viszonyok átláthatóbbá váljanak és az üzleti felhasználók több információval rendelkezzenek, valamint nagyobb védettséget élvezzenek a platform- és keresőprogram-szolgáltatókkal szemben.

Az üzleti felhasználóknak érdemes tanulmányozniuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a rendelet biztosít számukra, különösen a szerződések módosításával összefüggő felmondási lehetőséget, és az erre nyitva álló legalább 15 napos felmondási időt, valamint azt, hogy ha a szerződési feltételek nem felelnek meg a rendelet elvárásainak, akkor azok semmisek, azaz azokra a szolgáltató nem hivatkozhat velük szemben.

A rendelet megteremti annak a lehetőségét, hogy az üzleti felhasználók érdekvédelmi szervezetei és egyesületek, valamint akár közjogi szervek bíróságok előtt eljárásokat indíthassanak olyan online közvetítő szolgáltatók vagy onlinekeresőprogram-szolgáltatók ellen, amelyek nem felelnek meg a rendeletbe foglalt kötelezettségeknek.

A platform- és keresőprogram-szolgáltatóknak első sorban azt kell megvizsgálniuk, hogy a rendelet hatálya kiterjed-e rájuk, és ha igen, akkor szükséges-e az ÁSZF-jeik módosítása, a weboldalon vagy applikációjukban közzétett információk frissítése, illetve hacsak nem minősülnek kisvállalkozásnak, akkor belső panaszkezelési rendszert kell létrehozniuk, illetve meg kell jelölniük legalább két közvetítőt a viták bíróságon kívüli rendezése céljára.

dr. Halász Bálint
partner, ügyvéd
Balint.Halasz@twobirds.com

dr. Nagy Judit
ügyvédjelölt
Judit.Nagy@twobirds.com



Categories: Elektronikus kereskedelem

Tags: , , , , , , , , ,