2015. március 30-án hirdették ki az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendeletet (“Új NMHH Rendelet“), melynek a rendelkezései két lépcsőben léptek hatályba. Számos lényeges rendelkezés 2015. november 1-én lépett hatályba, melyeket a szolgáltatók egy hónap türelmi időt követően, 2015. december 1-től kezdődően kötelesek alkalmazni. 2015. november 30-ig a szolgáltatók kötelesek voltak felülvizsgálni és megfelelően módosítani az általános szerződési feltételeiket, valamint az előfizetői szerződéseket.
A hatóság az Új NMHH Rendelettel fokozni kívánja a fogyasztói és a kisebb üzleti előfizetők jogi védelmét, valamint átláthatóbbá kívánja tenni a hírközlési piacot szabályozó környezetet. Bár több előfizetői jog megerősödött az Új NMHH Rendelet alapján, azonban a szolgáltatók számára jó hír, hogy számos korábban többféleképpen is értelmezhető előírás konkrétabbá, világosabbá vált. Az alábbiakban összefoglaljuk a december 1-től alkalmazandó legfontosabb változásokat.
Eltérés a vonatkozó jogszabályi előírásoktól
Lényeges változás, hogy a jogalkotó a foglalkoztatottak száma és az árbevétel/mérlegfőösszeg alapján különbséget tesz a nagyobb üzleti előfizetők, valamint a mikro- és kisvállalkozások között. A mikro- és kisvállalkozások erősebb jogi védelmét azzal biztosítja az Új NMHH Rendelet, hogy pontosan meghatározza az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény („Eht.”) és Új NMHH Rendelet azon rendelkezéseit, amelyektől az előfizetői szerződést megkötő felek egyező akarattal eltérhetnek. Az egyedi előfizetői szerződésekben kötelező feltüntetni, hogy miben és hogyan térnek el a felek az adott jogszabályi rendelkezéstől, valamint rögzíteni kell az előfizetőnek az eltérés elfogadására vonatkozó kifejezett nyilatkozatát. A nagyobb üzleti előfizetők esetében a felek szélesebb körben térhetnek el az Eht. és Új NMHH Rendelet rendelkezéseitől.
Az előfizetői szerződés megkötése
A jogalkotó szigorította a ráutaló magatartással történő szerződéskötés szabályait. Ezt követően ráutaló magatartással csak akkor jön létre előfizetői szerződés, ha az előfizető számára az ajánlat és az előfizetői szerződés lényege az ajánlat elfogadásakor ismert volt. Ráutaló magatartással tett jognyilatkozatnak pedig csak az a tevőleges magatartás minősül, amely minden kétséget kizáróan kifejezi az előfizetői szerződés megkötésére irányuló akaratot.
Lényeges új kötelezettség, hogy a szóban, illetve ráutaló magatartással megkötött előfizetői szerződés esetén, a szolgáltató köteles egy, az előfizetői szerződés lényeges tartalmáról szóló dokumentumot – a szerződés megkötésétől számított legfeljebb 8 napon belül – az előfizetőnek átadni. Ez a felek megegyezésétől függően megadható e-mailben, tartós adathordozón vagy papír alapon. A jövőben az előfizetőnek arra is lehetősége lesz, hogy a korábban megkötött előfizetői szerződése egy általa megjelölt időpontban hatályos lényeges tartalmáról szóló dokumentumot évente egy alkalommal ingyenesen kérjen a szolgáltatótól. Ezt a dokumentumot a szolgáltatóknak 8 napon belül kell megküldeniük, az előfizető választása szerint e-mailben, tartós adathordozón vagy papír alapon.
Az áttekinthetőség érdekében a szolgáltatók kötelesek egy az ÁSZF-hez tartozó külön mellékletbe foglalni a szolgáltatáshoz kapcsolódó akciók részletes leírását (többek között azok időtartamát, feltételeit, díjait és a nyújtott kedvezményeket). E melléklet módosítása esetén a szolgáltató köteles a módosítást az ÁSZF-re vonatkozó szabályok szerint közzétenni és rendelkezésre bocsátani, valamint köteles azt a hatálybalépést követő nyolc napon belül a hatóságnak megküldeni.
A határozott idejű előfizetői szerződésekkel kapcsolatos új rendelkezés, hogy a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell az előfizetőket a szerződés teljes időtartama alatt felmerülő valamennyi költségről szolgáltatásonként, valamint összesítve (például belépési díj, havi vagy időszaki díj, részletvétel esetén a kezdőrészlet, további részletek, valamint az igénybevett eszköz ára, bérleti vagy használati díja). A tájékoztatás elmaradása komoly következménnyel jár, ugyanis ebben az esetben az előfizetőt terhelő, a határozott idejű szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.
Az előfizetői szerződés módosítása
Az Új NMHH Rendelet szűkíti a szolgáltatók egyoldalú szerződésmódosításának lehetőségeit. A továbbiakban ugyanis egyoldalúan nem módosítható a határozott időre kötött előfizetői szerződés az alapvető díjszabás (előfizetési díj, forgalmi díj, egyéb rendszeres díjak), az előfizetői szerződés időtartama, a szerződés megszüntetésének jogkövetkezményei, illetve a szolgáltatásminőségi követelmények célértéke tekintetében, kivéve, ha jogszabályi változás vagy hatósági döntés indokolja a módosítást vagy kizárólag az előfizetőre nézve kedvező változásról van szó. Az Új NMHH Rendelet határozott idejű előfizetői szerződéseknél egyértelműen kizárja a ráutaló magatartással történő szerződésmódosítást.
Az előfizetői szerződés megszüntetése
Szintén az előfizetőknek kedvez az a módosítás, amely értelmében az előfizető bármikor jogkövetkezmények nélkül felmondhatja a határozott időre kötött előfizetői szerződést, amennyiben a szolgáltató huzamosabb ideig nem a megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtja, a hibát meghatározott időn belül nem tudja kijavítani, vagy ha a szolgáltató jogsértő módon egyoldalúan módosítja a határozott idejű előfizetői szerződést.
dr. Tarján Zoltán
ügyvéd
zoltan.tarjan@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda
Categories: Egyéb, Infokommunikáció
