Két év intézményközi tárgyalássorozatot követően 2015. április 21-én az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács között háromoldalú megállapodás jött létre a közösségi védjegyrendszer reformjáról (az Európai Bizottság sajtóközleménye).
A tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályait az 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv (kodifikált változata a 2008/95/EK irányelv; az “Irányelv“) részben harmonizálta. A védjegyek nemzeti rendszereivel párhuzamosan és azokhoz kapcsolódva a közösségi védjegyekről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (kodifikált változata a 207/2009/EK rendelet; a “Rendelet“) önálló rendszert hozott létre az EU egész területére kiterjedő hatályú egységes jogok lajstromozására. Ebben a kontextusban létrehozták a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (BPHH vagy OHIM), amely a közösségi védjegyek lajstromozásáért és kezeléséért felelős.
A reform okai
A tagállamok nemzeti védjegylajstromozási rendszereinek harmonizációja 20 évvel ezelőtt történt, és a közösségi védjegyrendszer több mint 15 évvel ezelőtt került bevezetésre. Azóta nem történt igazán jelentős, a rendszer alapjait is érintő módosítás. Ezzel szemben az elmúlt két évtizedben az üzleti környezet jelentős változáson ment keresztül, és ezen időszakban a jogszabályok harmonizációjára vonatkozó törekvések korlátozottak voltak, így a formai követelmények és eljárási szabályok közötti különbségek és eltérések nem szűntek meg.
A modernizációs csomag részei
A csomag két eleme:
Az Irányelv
Jelenleg az Irányelv biztosítja, hogy a nemzeti védjegyeknek azonos követelményeknek kell megfelelniük az egyes tagállami iparjogvédelmi hivatalok által történő lajstromozás során, így azok azonos oltalommal rendelkeznek. A jelenlegi rendelkezések modernizálása és anyagi jogi szabályok bővítése mellett a módosított irányelv a lajstromozási eljárás fontos eljárási rendelkezéseit is magában foglalja majd, például a bejelentési időpont feltételeire, az áruk és szolgáltatások megjelölésének és osztályozásának szükséges standardjaira, a nemzeti iparjogvédelmi hivatalok előtti felszólalási és törlési eljárásokra is kiterjedően.
A Rendelet
A nemzeti védjegyrendszerek mellett és azokhoz kapcsolódóan a Rendelet megalkotta az első egységes európai iparjogvédelmi jogrendszert, a közösségi védjegyrendszert és a közösségi védjegyet (Community Trade Mark – CTM), amely elnevezése a jövőben Európai Védjegyre (European Union Trade Mark – EUTM) változik. Az Európai Védjegy lajstromozásáért szervezetileg továbbra is a BPHH lesz felelős, azonban annak elnevezése Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynökségre (European Union Intellectual Property Office – EUIPO) változik. A meglévő rendelkezések modernizációján túl az átdolgozott rendelet új szabályokat tartalmaz a közösségi szintű tanúsító védjegyek lajstromozásáról, az EUIPO és a nemzeti iparjogvédelmi hivatalok közötti konvergencia programok támogatásáról és magában foglalja az összes eljárási díjra vonatkozó rendelkezést.
Változások a díjak tekintetében
Jelenleg a BPHH előtti védjegybejelentés díja legfeljebb három áru- és szolgáltatás osztály esetén azonos. A jövőben a védjegy lajstromozásáért és az oltalom megújításáért az első osztályon túl minden egyes áru- és szolgáltatási osztály esetében további díjat kell fizetni.
Az új rendszer személyre szabott lesz és a tervek szerint kedvez majd a kis- és középvállalati szektornak, mivel ezt követően csak azon áru- és szolgáltatás osztályok után kell díjat fizetni, melyekre a bejelentőnek szüksége van. Ez a védjegyoltalom megszerzését olcsóbbá teszi, arányos csökkenést eredményez a bejelentési díjak és különösen a fenntartási díjak tekintetében. A változások következtében bizonyos gazdasági társaságok, melyek a védjegyoltalmat a kezdeti 10 évet követően meg kívánják hosszabbítani, várhatóan akár 37%-os megtakarítást is elérhetnek.
A fentiek mellett az “osztályonkénti díj” rendszerének bevezetésével a vállalkozások tovább profitálnak a díjcsökkentésből a felszólalási és törlési eljárások során, valamint az EUIPO első fokú döntésével szembeni fellebbezés esetén.
Áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása
Annak érdekében, hogy az áruk és szolgáltatások megnevezésére és osztályozására vonatkozó, alapvetően szükséges szabályok biztosítottak legyenek, a Rendelet 28. cikke is módosul. Az új eljárási szabályokat azonban a megreformált irányelv tartalmazza, amely az Európai Unió Bíróság által kialakított elvet követik, miszerint a bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell azonosítania azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében oltalomért folyamodott (lásd a C-307/10. sz. „IP Translator” ügyben 2012. június 19-én hozott ítélet). Ez biztosítja ugyanis azt, hogy a védjegy által nyújtott oltalom körét az érintett hatóságok és vállalkozások pontosan meg tudják határozni. A Nizzai Osztályozás fejezetcímeinek általános jelzései abban az esetben használhatók az áruk vagy szolgáltatások azonosítására, amennyiben azok kellőképpen egyértelműek és pontosak. A módosítással egyértelművé válik, hogy az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése lefed.
Azon közösségi védjegyjogosultak számára, akik védjegyét a BPHH korábbi gyakorlata alapján a Nizzai Osztályozás egy teljes fejezetcíme tekintetében lajstromozták, biztosítani kell a lehetőséget, hogy módosítsák az oltalmi körbe tartozó áruk és szolgáltatások leírását, azt biztosítandó, hogy a lajstrom tartalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban megfeleljen az egyértelműség és pontosság követelményének.
Ennek megfelelően akik 2012. június 22. előtt tették meg védjegybejelentésüket, és amelyeket csupán valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, a rendelet hatályba lépésétől számított 4 hónapon belül nyilatkozhatnak, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt.
Fontos megjegyezni, hogy az áruk és szolgáltatások hasonlósága szempontjából továbbra sem tekintendők egymáshoz hasonlónak az egyes áruk és szolgáltatások pusztán az alapján, mert azonos osztályban szerepelnek és fordítva.
A reform célja
A jogalkotók deklarált célja az irányelv (javaslat szövege) és a rendelet (javaslat szövege) párhuzamosan folyó átdolgozásával az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzése. Ez a védjegylajstromozási rendszer hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá tételével valósulhat meg: a költségek és a bürokrácia csökkentésével, az eljárás felgyorsításával, valamint a kiszámíthatóság és a jogbiztonság növekedésével.
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos szerint
A védjegyintenzív iparágak kimagasló arányban járulnak hozzá a gazdasági teljesítményhez és munkahelyteremtéshez az Európai Unióban. A közösségi védjegyrendszer reformcsomagjáról szóló megállapodás modernizált és hatékonyabb jogi háttérhez vezet. Ez támogatni fogja a vállalkozói szellemet és a versenyképességet, ami jó hír az EU számára. Továbbá felkészültebbek leszünk, hogy hatékonyan állítsuk meg a hamis áruk elterjedését.
Hatálybalépés
A három európai intézmény által elért, a védjegy reformcsomagra vonatkozó háromoldalú megállapodás hatálybalépéséhez még az Európai Parlament és Tanács általi formális megerősítése szükséges, mely a következő hetekben várható. A csomag formális elfogadása után a tagállamoknak három éven belül kell átültetniük az irányelv új rendelkezéseit, míg a rendelet legtöbb módosítása a hatálybalépéssel kötelező érvényűvé válik. Ami utóbbit illeti, erre a rendelet-tervezet szerint az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencvenedik napon fog sor kerülni.
dr. Kövecses Bettina, ügyvéd és dr. Erdei Gergő, ügyvédjelölt
Knight Bird & Bird Iroda
bettina.kovecses@twobirds.com
+36 1 799 2000
Categories: IP, Közösségi jog, Védjegy
