A koronavírus, a digitalizáció, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy), melynek szinonimájaként használatos a közösségi gazdaság (collaborative economy), vagy a hakni gazdaság (gig economy) újabb kihívásokat jelent a klasszikus magánjogi és munkajogi jogviszonyok közötti elhatárolás során. Különösen érdekes ez akkor, amikor napjainkban egyre többen vállalnak munkát internetes platform keretei között (étel)futárként vagy „taxisként”.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020 folyamán több ajánlást tett közzé a koronavírussal kapcsolatos adatkezelésekre vonatkozóan. Ezen ajánlások sorát egészíti ki a 2021. április 1-jén kelt, az Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerhetőségéről szóló NAIH tájékoztató.
Az elmúlt mintegy fél évben összesen 1.700.000 forint adatvédelmi bírságot szabott ki a NAIH három ügyben céges email-fiók magáncélú használata miatt. Az alábbiakban bemutatjuk melyek voltak ezek, és hogy hogyan lehet ezeket kiküszöbölni, valamint felvetünk egy ellenérvet a NAIH azon álláspontjával szemben, amely szerint a munkáltató és a munkavállaló közös adatkezelők lennének a munkavállaló privát e-mailjei vonatkozásában.
Revízió alá került Magyarországon a rövidített munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatás, amelynek legfrissebb részleteit alábbi bejegyzésünkben fejtünk ki.
Mik a munkáltató kötelezettségei a munkavállaló járványügyi megfigyelése, járványügyi zárlat alá vonása, illetve járványügyi elkülönítés esetén?
Hogyan és milyen feltételekkel lehet „home office-t” elrendelni?
Mit tehet a munkáltató „üzemzárás” esetén, milyen kötelezettségei állnak fenn ekkor a munkavállalóval szemben?
Mi a helyzet digitális oktatás esetén az otthon maradó szülőkkel?
Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a koronavírusra tekintettel?
Milyen jogszerű megelőző intézkedéseket tehet a munkáltató?
A gyűjtött személyes adatokat hogyan kezelheti jogszerűen a munkáltató?
Mi az adatkezelési gyakorlat az EU-ban a járvány kapcsán?
2019. január 1-jén hatályba léptek a Munka Törvénykönyvének („Mt.”) sokat bírált rendelkezései. A módosítások elsősorban a túlóra, azaz a rendkívüli munkaidő, valamint a munkaidőkeret felső határának emelésével foglalkoznak. Az Mt. módosításának kritikusai következesen csak „rabszolgatörvényként” hivatkoznak az új szabályokra, melyeket… Read More ›
A digitalizáció következében kialakuló és napi szinten generálódó hatalmas adatmennyiség és annak elemzése (big data elemzés), új kihívásokat és lehetőségeket teremt mind a vállalatok elemzőinek, mind a HR vezetőknek. A big data elemzés gyorsabb és megalapozottabb személyzeti döntések meghozatalát teszi… Read More ›
Mindennapos esemény, hogy a sport világában szerződések köttetnek. Ezek közül számos kisebb jelentőségű szóbeli megállapodás, mely esetben a felek jogviszonyának tartalma világos. Amennyiben azonban egy szerződés részletesebb vagy eleve kötelező az írásbeli forma, a szerződést javasolt vagy érvényessége végett kötelező… Read More ›
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (“NAIH“) a közelmúltban közzétette a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről szóló tájékoztatóját (“Tájékoztató“). A Tájékoztató célja, hogy iránymutatást adjon a munkahelyi adatkezelés szabályairól mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. A Tájékoztató alapvetően a NAIH… Read More ›