Munkajog

Magyarországon nem munkaviszony az ételfutárok „platformalapú munkavégzése”

A Kúria, mint a magyar legfelsőbb bírósági fórum döntött: a jelenlegi jogszabályi háttérben az ételfutárok által ellátott feladatok és „függőségük” a platformot szervező megbízójuktól nem feleltethető meg a munkaviszony minősítési jegyeinek, így az ilyen szolgáltatásra szerződött felek polgári jog szabályai szerinti megbízási jogviszonyban állnak egymással.

Változik a társadalombiztosítási juttatásokhoz kapcsolódó munkaügyi iratok adatmegőrzési ideje

2024. január 1. napjával – szokásos módon – más jogszabályi módosítások mellett egy tavaly elfogadott, több jogszabályt módosító „bürokráciacsökkentés” szellemében megszületett törvény  rendelkezései szerint megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § alapján a jövedelemről szóló iratokat, jellemzően a munkaszerződést, annak módosításait, illetve bérszámfejtéshez kapcsolódó iratokat megőrizzék az érintett munkavállaló öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig.

Eddig hogyan értesült a visszaélésekről?

Az Országgyűlés 2023. április 11-én fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről szóló visszaélés-bejelentési törvényt, mely lényeges új kötelezettségeket vezet be a foglalkoztatók számára. Míg a korábbi szabályozás alapján csak lehetőség volt a foglalkoztatók számára a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, addig az új törvény értelmében a legalább 50 személyt foglalkoztató vállalkozások kötelesek lesznek, illetve bizonyos speciális tevékenységek esetén a foglalkoztatottak számától függetlenül valamennyi vállalkozás köteles lesz visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mt. módosítás: a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének új szabályai

2023. január 1-jétől a munkáltatóknak rövidebb határidők mellett sokkal szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a munkavállalóknak a lényeges munkafeltételekről. Az új szabályok megalkotására az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 számú irányelvének átültetése miatt került sor, amelynek célja az, hogy a munkavállalók átfogó és időben történő tájékoztatásán keresztül minél átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülményeket biztosítson a munkavállalók számára.

Mt. módosítás: Újfajta szabadságok, valamint a munkaidő és pihenőidő beosztásának új szabályai

Az Országgyűlés 2022. december 7-én elfogadta a Munka Törvénykönyve (Mt.) és néhány más foglalkoztatási tárgyú törvény módosítását. Vitathatatlan, hogy az elfogadott Mt. módosítás a legnagyobb gyakorlati jelentőségű és legszéleskörűbb módosítás az Mt. 2012-es hatályba lépése óta.  Az új szabályok 2023…. Read More ›

Mt. módosítás: változnak a munkáltatói felmondás indokolására és a munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályok, ezért a munkáltatónak fokozott figyelemmel kell eljárnia ezekben az esetekben

Az Országgyűlés 2022. december 7-én elfogadta a Munka Törvénykönyve (Mt.) és néhány más foglalkoztatási tárgyú törvény módosítását. A módosítások 2023. január 1-én léptek hatályba. Vitathatatlan, hogy az elfogadott Mt. módosítás a legnagyobb gyakorlati jelentőségű és legszéleskörűbb módosítás az Mt. 2012-es hatályba lépése óta. 

Mt. módosítás: változnak a joggal való visszaélés tilalmára vonatkozó szabályok, ezért a munkáltatónak még körültekintőbben kell eljárnia a munkaviszony megszüntetése során

Az Országgyűlés 2022. december 7-én elfogadta a Munka Törvénykönyve (Mt.) és néhány más foglalkoztatási tárgyú törvény módosítását. Vitathatatlan, hogy az elfogadott Mt. módosítás a legnagyobb gyakorlati jelentőségű és legszéleskörűbb módosítás az Mt. 2012-es hatályba lépése óta.  Az új szabályok 2023. január 1-én lépnek hatályba, így kevés idő biztosított a felkészülésre.

Platform alapú munkavégzés szabályozásának legutóbbi fejleményei, avagy meddig terjeszkedhet az internetes munkáltató és hol szab határt a munkajog?

A koronavírus, a digitalizáció, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy), melynek szinonimájaként használatos a közösségi gazdaság (collaborative economy), vagy a hakni gazdaság (gig economy) újabb kihívásokat jelent a klasszikus magánjogi és munkajogi jogviszonyok közötti elhatárolás során. Különösen érdekes ez akkor, amikor napjainkban egyre többen vállalnak munkát internetes platform keretei között (étel)futárként vagy „taxisként”.

COVID-19 elleni védettség kezelése a munkáltató által – a NAIH legújabb iránymutatása

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020 folyamán több ajánlást tett közzé a koronavírussal kapcsolatos adatkezelésekre vonatkozóan. Ezen ajánlások sorát egészíti ki a 2021. április 1-jén kelt, az Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerhetőségéről szóló NAIH tájékoztató.

Céges email-fiókok magáncélú használata: tiltsuk, tűrjük vagy támogassuk?

Az elmúlt mintegy fél évben összesen 1.700.000 forint adatvédelmi bírságot szabott ki a NAIH három ügyben céges email-fiók magáncélú használata miatt. Az alábbiakban bemutatjuk melyek voltak ezek, és hogy hogyan lehet ezeket kiküszöbölni, valamint felvetünk egy ellenérvet a NAIH azon álláspontjával szemben, amely szerint a munkáltató és a munkavállaló közös adatkezelők lennének a munkavállaló privát e-mailjei vonatkozásában.