2023. január 1-jétől a munkáltatóknak rövidebb határidők mellett sokkal szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a munkavállalóknak a lényeges munkafeltételekről. Az új szabályok megalkotására az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 számú irányelvének átültetése miatt került sor, amelynek célja az, hogy a munkavállalók átfogó és időben történő tájékoztatásán keresztül minél átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkakörülményeket biztosítson a munkavállalók számára.
Az Országgyűlés 2022. december 7-én elfogadta a Munka Törvénykönyve (Mt.) és néhány más foglalkoztatási tárgyú törvény módosítását. Vitathatatlan, hogy az elfogadott Mt. módosítás a legnagyobb gyakorlati jelentőségű és legszéleskörűbb módosítás az Mt. 2012-es hatályba lépése óta. Az új szabályok 2023…. Read More ›
Az Országgyűlés 2022. december 7-én elfogadta a Munka Törvénykönyve (Mt.) és néhány más foglalkoztatási tárgyú törvény módosítását. A módosítások 2023. január 1-én léptek hatályba. Vitathatatlan, hogy az elfogadott Mt. módosítás a legnagyobb gyakorlati jelentőségű és legszéleskörűbb módosítás az Mt. 2012-es hatályba lépése óta.
Az Országgyűlés 2022. december 7-én elfogadta a Munka Törvénykönyve (Mt.) és néhány más foglalkoztatási tárgyú törvény módosítását. Vitathatatlan, hogy az elfogadott Mt. módosítás a legnagyobb gyakorlati jelentőségű és legszéleskörűbb módosítás az Mt. 2012-es hatályba lépése óta. Az új szabályok 2023. január 1-én lépnek hatályba, így kevés idő biztosított a felkészülésre.
A koronavírus, a digitalizáció, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy), melynek szinonimájaként használatos a közösségi gazdaság (collaborative economy), vagy a hakni gazdaság (gig economy) újabb kihívásokat jelent a klasszikus magánjogi és munkajogi jogviszonyok közötti elhatárolás során. Különösen érdekes ez akkor, amikor napjainkban egyre többen vállalnak munkát internetes platform keretei között (étel)futárként vagy „taxisként”.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020 folyamán több ajánlást tett közzé a koronavírussal kapcsolatos adatkezelésekre vonatkozóan. Ezen ajánlások sorát egészíti ki a 2021. április 1-jén kelt, az Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerhetőségéről szóló NAIH tájékoztató.
Az elmúlt mintegy fél évben összesen 1.700.000 forint adatvédelmi bírságot szabott ki a NAIH három ügyben céges email-fiók magáncélú használata miatt. Az alábbiakban bemutatjuk melyek voltak ezek, és hogy hogyan lehet ezeket kiküszöbölni, valamint felvetünk egy ellenérvet a NAIH azon álláspontjával szemben, amely szerint a munkáltató és a munkavállaló közös adatkezelők lennének a munkavállaló privát e-mailjei vonatkozásában.
Revízió alá került Magyarországon a rövidített munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatás, amelynek legfrissebb részleteit alábbi bejegyzésünkben fejtünk ki.
Mik a munkáltató kötelezettségei a munkavállaló járványügyi megfigyelése, járványügyi zárlat alá vonása, illetve járványügyi elkülönítés esetén?
Hogyan és milyen feltételekkel lehet „home office-t” elrendelni?
Mit tehet a munkáltató „üzemzárás” esetén, milyen kötelezettségei állnak fenn ekkor a munkavállalóval szemben?
Mi a helyzet digitális oktatás esetén az otthon maradó szülőkkel?
Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a koronavírusra tekintettel?
Milyen jogszerű megelőző intézkedéseket tehet a munkáltató?
A gyűjtött személyes adatokat hogyan kezelheti jogszerűen a munkáltató?
Mi az adatkezelési gyakorlat az EU-ban a járvány kapcsán?