Ebben a sorozatban bemutatjuk és nyomon követjük a „Big Five” adat jogszabálytervezet sorsát az EU jogalkotásában. 2020-ban a Bizottság öt adat vonatkozású jogszabálytervezetet hozott nyilvánosságra, amelyek célja, hogy biztosítsák az egységes piac globális versenyképességét a digitális gazdaságban.
2022. május 28-tól több hazai fogyasztóvédelmi jogszabály is módosul a 2019. november 27-i 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv (“Omnibusz-irányelv”) végrehajtása miatt. A Gazdasági Versenyhivatal megkezdte a piaci szereplők és a fogyasztók figyelmének felhívását az új szabályokra, amelyek az árfeltüntetésre,… Read More ›
A Kúria közelmúltban meghozott ítéletében foglaltak alapján még nagyobb nyomás nehezedhet a GVH-ra a bírságkiszabás során a tekintetben, hogy a mérlegelés szempontjai és okszerűsége egyértelműen kivehető legyen a határozatából. Az ítélet továbbá rávilágít a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogra és annak… Read More ›
A NAIH egy meg nem nevezett bankra 250 millió forintos bírságot szabott ki telefonos ügyfélszolgálatra beérkező hívások hangelemzése miatt, ami az eddigi legmagasabb összegű adatvédelmi bírság Magyarországon. Magát a határozatot a NAIH e blogbejegyzés megjelenésekor még nem publikálta, az ügyről a hatóság 2021. évi beszámolója tartalmaz információkat.
Gyakori kérdés, hogy milyen módon kell beszerezni a hozzájárulást egy marketing hírlevél-listára való feliratkozáshoz. Németországban és egyes európai országokban elvárás, hogy a felhasználó a feliratkozását egy további lépésben megerősítse (ez az ún. dupla opt-in). Mivel Európai Uniós szintű szabályozás nincs ebben a kérdésben, így egységes EU-s gyakorlatról sem lehet beszélni. Jelen írás célja, hogy bemutassa mi a magyar joggyakorlat ebben a kérdésben.
A Gazdasági Versenyhivatal (“GVH”) közelmúltban lezárt piacelemzése az adatvagyonról feltárta, hogy a magyar webáruházak többsége nem használja ki az adatvagyonban rejlő lehetőségeket, így az adatvagyon hiánya nem jelent jelentős piacra lépési vagy terjeszkedési korlátot. A piacelemzés szintén feltárta, hogy a… Read More ›
2022. január 25-én a Gazdasági Versenyhivatal (“GVH“) lezárta a COVID antigén gyorstesztekkel (“Gyorstesztek“) kapcsolatos gyorsított ágazati vizsgálatát. A GVH gyorsított ágazati vizsgálata megállapította, hogy a hazai forgalmazású gyorstesztek kiskereskedelmi árai európai összehasonlításban magasak, és a fogyasztók sok esetben nem kaptak… Read More ›
A sportól szóló 2004. évi I. törvény („Stv.”) talán az egyik legtöbb alkalommal módosított jogszabályunk. Jelen bejegyzésemben az elmúlt két év – pontosabban a 2019. április 18. napjától hatályba lépett – lényegesebb és érdekesebb Stv.-módosításait veszem röviden sorra. Így összefoglalom, hogy a Stv. miként szabályozza a nemzetközi sportszövetségeket, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményeket, miként szabályozza újra a doppingellenes tevékenységet, valamint, hogy milyen új szabályokat vezetett be a jogszabályi szinten eddig átfogóbban még nem szabályozott játékosügynöki tevékenységet érintően.
A koronavírus, a digitalizáció, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy), melynek szinonimájaként használatos a közösségi gazdaság (collaborative economy), vagy a hakni gazdaság (gig economy) újabb kihívásokat jelent a klasszikus magánjogi és munkajogi jogviszonyok közötti elhatárolás során. Különösen érdekes ez akkor, amikor napjainkban egyre többen vállalnak munkát internetes platform keretei között (étel)futárként vagy „taxisként”.
A Gazdasági Versenyhivatal (“GVH”) 2021. szeptember 23-án lezárta a kerámia-falazóelemek („kerámiatégla”) piacával kapcsolatos gyorsított ágazati vizsgálatát, amely a GVH első ilyen jellegű eljárása volt. A GVH megállapításaiban a vevőket beszerzési társulásoktól való vásárlásra ösztönzi, és felhívja az államot a magyarországi gyártókapacitások növelésére.