Évtizedes várakozás után elhárulhatnak a szabályozási korlátok a szélerőművek telepítése és bővítése elől Magyarországon a 2024. január 1. napjával hatályba lépett jogszabálycsomagnak köszönhetően. A jogszabálymódosítások egyrészt csökkentik a szélerőművekre meghatározott védőtávolságot 12 km-ről 700 méterre, másrészt eltörlik a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló kötelező pályázati eljárást. Elegendő mindez azonban ahhoz, hogy újra elrajtolhassanak Magyarországon a szélerőmű-fejlesztések?
1. Miért nem épülhetett szélerőmű Magyarországon egy évtizeden keresztül?
Először is, a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) méret felett kizárólag külön pályázati eljárás útján volt lehetséges szélerőművet vagy szélerőmű parkot létesíteni a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet („33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet”) rendelkezései szerint. Ilyen tender pedig egyáltalán nem került kiírásra.
Másodszor, 2016-tól az irányadó védőtávolság úgy került meghatározásra, hogy az Magyarország teljes területén kizárta szélerőmű építését. Ugyanis a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet (“Rendelet”) a védőtávolságot, amelyen belül szélerőmű, szélerőmű park elhelyezése nem megengedett, 12 km-ben határozta meg. Ez a szabályozás a gyakorlatban azt írta elő, hogy két településhatár közötti távolságnak minimum 24 km-t kell kitennie, miközben Magyarországon nincs két olyan település, amely ennyire távol lenne egymástól.
További akadály volt a szélerőművek telepítésével kapcsolatban, hogy amennyiben a tervezett villamos erőmű termőföld igénybevételével járt, már jóval az építkezés engedélyezése előtt, legalább 3 évvel korábban szükséges volt beszerezni az illetékes földhivatal azon határozatát, amely a beruházáshoz igénybe kívánt venni termőföldet mezőgazdasági területből mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló, művelés alól kivett területté nyilvánította. De ide sorolható még az is, hogy a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatáraitól számított 1 km-en belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonos írásbeli hozzájárulásának a beszerzése is szükséges volt a tervezett építmény(ek) felépítéséhez, amely ugyancsak jelentősen korlátozta a szélerőművek létesítéséhez egyébként megfelelő ingatlan megtalálásának lehetőségét.
2. Jöhet végre a fordulat?
A korábbi szabályozáshoz képest, 2023. december 28. és 29. napján két fontos jogszabály is megjelent a Magyar Közlöny 192-193/2023. számaiban. A jogszabálycsomag – az Energiaügyi Minisztérium nem sokkal az új jogszabályok megjelenése előtt közzétett közleménye szerint – egyrészt a szélerőművek létesítésének eljárását, valamint a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal adminisztratív terheit hivatott megkönnyíteni és csökkenteni a szélerőművekre vonatozó kötelező pályázati eljárást előíró 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet hatályon kívül helyezésével (ld. 30/2023. (XII. 29.) EM rendelet, Magyar Közlöny 193. szám), másrészt egyszerűsíteni kívánja a szélerőművek engedélyezésével összefüggő anyagi és eljárási szabályokat a korábbi szabályozási környezet teljes eltörlésével vagy módosításával (ld. 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 192. szám.).
Ez utóbbi cél keretében, a szélerőművek engedélyezésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet („Korm. rendelet“) legfontosabb módosítása az európai tendenciákhoz közelítő védőtávolság meghatározása. Ennek mentén a Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a Rendelet hírhedt 10. § (4) bekezdését azáltal, hogy a beépítésre szánt területen és annak határától számított – a korábbi 12 km-es védőtávolság helyett – a továbbiakban 700 méteres védőzónán belül korlátozza a szélerőművek és szélerőmű parkok telepítését. Továbbá, teljesen új szabályként egy kivételt is meghatároz a Korm. rendelet: az ipari gazdasági terület és az egyéb ipari gazdasági terület megnevezésű övezetekben elhelyezkedő azon területeken, ahol nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás valósul vagy valósult meg, az általános 700 méteres védőzóna nem érvényesül, így a gyakorlatban ezeken a területeken a védőzónán belül is megvalósulhatnak szélerőművek, szélerőmű parkok.
Ami a beépítésre nem szánt területeket illeti, a korábbi szabályozást fenntartva és azt kiegészítve írja elő a Korm. rendelet, hogy a 700 méteres védőzónán kívül nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.
Ezen újítások tekintetében kiemelendő, hogy azokat valamennyi olyan eljárásban is alkalmazni kell, amelyek a Korm. rendelet hatálybalépésekor, azaz 2024. január 1. napján már folyamatban voltak.
A Korm. rendelet további módosítása, hogy gyorsított eljárás keretében, legfeljebb 50 napos ügyintézési határidő mellett kaphatják meg a beruházás megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi- és építési engedélyeket a szélerőművek az ún. „könnyített térségekben” az alábbi feltételek teljesülése esetén:
- létesítése vagy bővítése esetén a szél energiasűrűsége közigazgatási járásra vetítve 150 méteres magasságban az 500 W/m2-t meghaladja; vagy
- már rendelkeznek hatályos kiserőművi összevont engedéllyel és hálózati csatlakozási szerződéssel.
Ugyan a könnyített térségekre vonatkozó részletszabályokat nem tartalmazza a Korm. rendelet, az már most világos, hogy a könnyített térségek kialakítása érdekében szükséges mind a helyi, mind a vármegyei önkormányzatok bevonása.
Engedélyezési szempontból további változás, hogy az új szabályozással szélerőmű és szélerőmű park létesítésének vagy bővítésének építési engedélyezési eljárása, valamint meglévő szélerőmű vagy szélerőmű park fennmaradási engedélyezési eljárása során szakkérdésként vizsgálandó a területrendezési, valamint a településrendezési és építési követelményeknek való megfelelés. Ez a gyakorlatban azt jeleneti, hogy, a szélerőművek létesítésére szánt területek beazonosítása a helyi építési szabályzatok („HÉSZ”) keretében az önkormányzatok hatáskörét képezi majd, mentesítve ezzel a beruházókat a korábban irányadó, maximum 100 méteres általános építménymagassági korlát alkalmazása alól. Az így módosított HÉSZ tervezeteket a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik. Ezt követően pedig, amennyiben a szélerőmű kapacitása az 5-49 MW-ot eléri, úgy a szélerőmű telepítésére szánt területet a HÉSZ elfogadását követően a vármegyei területrendezési tervekben megújuló energia telepítésére szánt övezetbe át kell sorolni.
Ugyancsak az építési engedélyezési eljárásokat szem előtt tartva, pozitív változás, hogy a Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet valamennyi, a szélerőművek telepítését ugyancsak indokolatlanul korlátozó, a beruházások költségeit pedig jelentősen növelő rendelkezéseit. Ennek mentén a védőövezetben a beruházással korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával megkötött kártalanítási megállapodás, valamint az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatáraitól számított 1 km-en belül elhelyezkedő valamennyi ingatlantulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának benyújtása a továbbiakban nem képezi az építési engedélyezési eljáráshoz szükséges műszaki dokumentáció részét.
3. Fennmaradó nehézségek a hálózati csatlakozás kapcsán
Az új szabályozási környezet megalkotása bár már nagyon időszerű volt, és több olyan korlátot is felold, amely által immáron lehetővé válna az újabb szélerőművek telepítése, valószínűleg az új szélerőmű parkok fejlesztésének elrajtolására még így is sokat kell várnunk a hálózati csatlakozási kapacitások szűkössége miatt.
A hálózati engedélyesek az első és – sokat halogatott – második közzétételi eljárásban is nulla időjárás-függő erőmű csatlakozási kapacitást hoztak ki, vagyis kizárólag egyedi eljárásban kérhető ilyen csatlakozási jogosultság. De még az ilyen hálózati csatlakozási igények is sorban állnak a nagyszámú naperőmű beruházás miatt, és várhatóan ezek az új igények csak 2029-es vagy azt követő csatlakozási időponttal kaphatnak majd zöld lámpát. Tehát a MAVIR Üzemi Szabályzatának és az elosztói engedélyesekre irányadó Elosztói Szabályzatnak a módosítása, új közzétételi eljárás és elérhető hálózati csatlakozási kapacitás hiányában meglehetősen távoli még, hogy a szélerőmű fejlesztések megkezdődjenek.
4. Konklúzió
Jelenleg Magyarország a legutolsó a szélenergiát hasznosító európai tagállamok között a maga alig több, mint 1,3-1,5%-os szél részarányával és a mára kevesebb, mint 324,9 MW telepített kapacitásával. Nagyon időszerű, hogy ezen változtassunk, és ezen az úton jelentős előrelépés a napokban közzétett és hatályba lépett új jogszabálycsomag, tekintettel arra, hogy az elhárítja azokat az alapvető engedélyezési, szabályozási korlátokat, amelyek több mint egy évtizeden át ellehetetlenítették a szélerőművek telepítését hazánkban.
Ugyanakkor elsősorban a hálózati csatlakozási kapacitások szűkössége miatt egyelőre bizonytalan, hogy pontosan mikor kezdődhetnek meg a szélerőmű fejlesztések. Ezért a magyar hálózati kapacitások bővítése, az átviteli és elosztói hálózatok fejlesztése most még inkább előtérbe kerül. Pozitív jelnek tűnik, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023. évi felülvizsgált változata jelentős időjárás-függő megújuló erőmű kapacitás-bővítést tervez, ahol továbbra is a nap az elsődleges 2030-ig közel 12.000 MW tervezett kapacitás-bővítéssel, de végre a szél is elkezdheti a felzárkózást, hogy megvalósulhasson a jelenlegi közel 330 MW-ról 1.000 MW-ra való tervezett bővülés.
Hosszú várakozás után tehát zöld utat kap Magyarországon a szél, mint megújuló energiaforrás a szabályozási környezet friss változásával. Pár fennmaradó akadályt viszont még le kell győznie hazánknak, hogy a klímatervek szerinti szélerőmű-kapacitás növekedés ténylegesen és belátható időn belül fejlődésnek, bővülésnek indulhasson.
Szerzők:
- Arányi Dániel – daniel.aranyi@twobirds.com
- Molnár Anita – anita.molnar@twobirds.com
Categories: Energiajog, ESG, Fenntarthatóság
Leave a Reply