COVID-19 miatti általános testhőmérséklet-mérés: már lehet

A NAIH korábban nem tartotta elfogadhatónak az általános jellegű testhőmérséklet mérését, azzal az indokkal, hogy ez nem arányos intézkedés. Nemrég azonban gyökeres fordulatot történt, ugyanis az adatvédelmi hatóság szerint a koronavírus járvány második hullámában ez már bizonyos feltételekkel lehetséges. Az alábbiakban röviden bemutatjuk azt az utat, ami a tiltástól a megengedésig vezetett, majd összefoglaljuk azokat a feltételeket, amelyek mellett kivitelezhető a testhőmérséklet-mérés.

Március: nem lehet

Az első, március 10-én kelt tájékoztatójában a NAIH úgy foglalt állást, hogy testhőmérséklet mérést csak a megbetegedéssel való kitettséggel fokozottan érintett munkakörökben valósítható meg, az általános, minden munkavállalóra kiterjedő diagnosztikai eszköz, így a testhőmérséklet mérés is, nem arányos intézkedés. Ez a tájékoztató azt is tartalmazta, hogy az ilyen intézkedéseket kizárólag egészségügyi szakember által vagy szakmai felelőssége mellett lehet elvégezni.

A tájékoztató nem munkavállalókkal kapcsolatos része utalt arra, hogy a személyes adatok kezelésére csak akkor kerülhet sor, ha a belépést megtagadják a belépni kívánó személytől :

A szervezetek a cselekvési tervben szabályozhatják továbbá az e személyekkel kapcsolatos, a munkavégzésre irányuló jogviszony esetében meghatározottaktól esetlegesen eltérő, adott esetben személyes adatok kezelésével is szükségszerűen együtt járó további intézkedéseket (például a szervezet területére történő belépés megtiltása).

(5. oldal, kiemelés tőlünk.)

Mindez úgy ment át a köztudatba, hogy adatvédelmi okokból nem lehetséges az általános jellegű testhőmérséklet-mérés, hiszen az a hatóság foglalt erről állást feladatát, amelynek a személyes adatok védelme a feladata.

Április: továbbra sem lehet

Április 28-án a NAIH egy megkeresésre adott válaszban lényegében megerősítette a korábbi tájékoztatójában foglaltakat (kiemelések továbbra is tőlünk):

[A] Hatóság álláspontja szerint a teljes állomány továbbra sem kötelezhető arra, hogy alávesse magát lázmérésnek. Egyes, a munkáltató kockázatértékelése alapján kiemelt kockázatúnak minősített feladatot ellátó munkatársak – így például az ügyfélszolgálati tevékenységet végzők – esetében elrendelhető a testhőmérséklet mérése.

Ezekben az esetekben, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő számú egészségügyi szakember – úgy az egészségügyi szakember szakmai felelőssége mellett, a szakember által meghatározott módszertan vagy szabályzat szerint, valamint a szakemberre irányadó szakmai titoktartási kötelezettséggel analóg titoktartási kötelezettség mellett más személy (nővér, humánszolgálat külön titoktartási kötelezettséget vállaló kijelölt munkatársa) is feljogosítható a testhőmérséklet mérésére. A munkáltató azonban ebben az esetben is kizárólag a vizsgálatok eredményeit (alkalmas-e a munkavégzésre) ismerheti meg.

A munkáltató által generálisan, valamennyi munkavállalóra kiterjedően elrendelt testhőmérséklet mérése, mint az adatkezelés céljának eléréséhez választott eszköz a Hatóság álláspontja szerint az adattakarékosság elvébe ütközik […] ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas, még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója az új típusú koronavírus fertőzés, míg az, hogy a munkatárs nem lázas nem jelenti, hogy esetlegesen nem kapta már el a fertőzést, így a testhőmérséklet mérése hamis biztonságérzetet adhat.

A gyakorlatban egyébként a testhőmérséklet mérést általában a beléptetést egyébként is végző biztonsági személyzet végezte, erre a feladatra egészségügyi dolgozót csak a legritkább esetekben lehetett találni, illetve kirendelni.

Szeptember: már lehet

Szeptember 2-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium közzétett egy gyakorlati útmutatót, ami vállalati pandémiás terv elkészítésére és végrehajtására vonatkozott. Ebben a testhőmérséklet-mérésről az alábbiak olvashatóak:

Járványos terjedés esetén dönthet úgy, hogy a munkahelyre való belépés előtt ellenőrzi a munkavállalók egészségi állapotát. Egyes országokban bizonyos szolgáltatások igénybevétele előtt is végeznek testhőmérséklet ellenőrzést. A módszer egyszerűen kivitelezhető digitális lázmérők alkal-mazásával, munkahelyi alkalmazás esetén az érintés nélküli változat ajánlható, mind járványügyi okokból, mind azért, hogy a személyiségi jogok lehető legkisebb korlátozásával járjon a mérés.

Szeptember 28-án az Index közzétett egy interjút, amit a NAIH elnökével készített azt követően, hogy Orbán Viktor bejelentette, október 1-jétől kötelezővé teszik a testhőmérséklet-mérést az iskolákban. Ebben Péterfalvi Attila már úgy nyilatkozott, hogy már lehet általános testhőmérséklet-mérést bevezetni:

Péterfalvi elmondta, ilyen esetekben mindig az arányosság kérdése a meghatározó, a mindenkire kiterjedő lázmérést akkor ugyan valóban indoktalannak tartották, ezt azonban a mai járványhelyzetben már nem lehet elmondani, a vírus terjedése most indokolttá teszi. 

A NAIH elnöke ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a lázméréssel nem járhat együtt az adatok rögzítése, ez ugyanis szenzitív adatnak minősül.

A lázmérés célja csupán az lehet, hogy megakadályozza a belépést azon személyek számára, akikkel szemben felmerülhet a fertőzöttség gyanúja. A testhőmérséklet mérése során keletkezett adatok rögzítésére ugyanakkor nincs se szükség, se lehetőség. Ha valaki lázas, az forduljon orvoshoz és végeztessen tesztet magán.

Október: valóban lehet

A fenti előzmények után október 14-én a NAIH közzétette újabb tájékoztatóját a testhőmérséklet-mérés ügyben. Ez a szeptember 28-i interjúval összhangban már azt tartalmazza, hogy a koronavírus rohamos terjedése miatt lehet beléptetésnél testhőmérsékletet mérni.

Az ellentmondás, amely aközött feszül, hogy a beléptetésnél végzett testhőmérsékletet-mérés önmagában nem jár adatkezeléssel, mégis a NAIH foglalt és foglal ismét állást ebben a kérdésben, a legfrissebb tájékoztatóban is fellelhető: a II. rész szerint az adatrögzítés nélküli mérés nem adatkezelés, míg a III. rész szerint adatkezelőről, adatkezelésről, GDPR szerinti elszámoltathatóság alapelvéről szól. Ezt az ellentmondást a NAIH azzal oldja fel, hogy az Infotv. a GDPR rendelkezéseit rendeli alkalmazni a nem automatizált eszközökkel végzett adatkezelésekre is.

Az új tájékoztató szerint a testhőmérséklet-méréssel összefüggő diagnosztikai szűrőeszközök alkalmazása akkor minősül alapelvszerűnek, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:  

  • az adatkezelő tulajdonában, használatában álló területére, épületeibe történő beléptetés során;
  • valamennyi belépni szándékozó személyre egységesen kiterjedő védelmi intézkedésként (ún. „héjvédelem”) kerül alkalmazásra;
  • az a testhőmérséklet-mérés alanyának kifejezetten ezen adatkezelési cél érdekében történő azonosításához nem kötött; és
  • semmilyen módon nem jár adat rögzítésével, további tárolásával, továbbításával.

A NAIH szerint a belépés megtagadása esetén az érintett azonosítása nem indokolható, csak csak statisztikai adat gyűjthető (pl. hány főt nem engedett be az adatkezelő az épületbe). Felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban ez hogyan kivitelezhető, hiszen munkavállaló esetében életszerűnek tűnik, hogy az adott személy felhívja a felettesét vagy a munkaügyi osztályt, hogy azért nem tud munkába állni, mert nem engedték be és elmegy kivizsgálásra, hiszen alapvető érdeke, hogy legyen indoka arra, miért maradt távol a munkahelyétől. Hasonló aggályok merülnek fel, amikor egy alvállalkozó alkalmazottja érkezik például egy gyárban egy termelési eszköz megjavítására. Ebben az esetben is életszerű, hogy az adott személy, ha megtagadják tőle a bejelentést, akkor ezt jelezze a saját felettesének, aki pedig ezt jelezni fogja a gyár felé, hogy elkerülje a szerződésszegést, adott esetben kötbér fizetését azért, mert határidőn belül nem került megjavításra az adott eszköz. De általánosságban is megfogalmazható az a kérdés, hogy valóban érzékeny adat-e a 2020 októberében az, hogy valakinél felmerült a gyanúja annak, hogy esetleg koronavírusos, amikor is az elmúlt két hónapban átlagos napi 10 ezer körüli tesztet végeztek és az összes mintavétel száma közelíti az ország lakosságszámának egytizedét.

A legújabb tájékoztatóban egyébként nincs szó arról, hogy ki végezheti a mérést, ami arra enged sejtetni, hogy most már az sem levárás, hogy ezt csak egészségügyi dolgozó vagy valamilyen titoktartásra kötelezett személy végezhesse.

Dr. Halász Bálint
Partner, ügyvéd
balint.halasz@twobirds.com



Categories: Adatvédelem

Tags: , , , , ,

1 reply

Trackbacks

  1. COVID-19 elleni védettség kezelése a munkáltató által – a NAIH legújabb iránymutatása – twobirdsideas.hu
Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.