A sportesemények és ezen belül a labdarúgó mérkőzések élő online streamen történő követése egyre inkább népszerű a szurkolók körében. A TV helyett már egyre többen választják a laptopon, tableten vagy mobiltelefonon történő meccsnézést. Az online streamek döntő többsége azonban jogszerűtlenül kerül a világhálóra. Ez a jogtulajdonos sportszövetségek és médiaszolgáltatók részére a hagyományos TV-s csatornákon jelentős nézettségbeli csökkenéshez vezet, valamint egyúttal szponzori és reklámbevételben jelentkező veszteséget okoz. Jelen bejegyzésben röviden bemutatom a jelenség hátterét és azt, hogy a jogtulajdonosok részére milyen jogeszközök állnak rendelkezésre a streamek “lekapcsolására”. Ezen a konferencián bővebben is beszélek erről a témáról 2017. május 18-án.
1. A streamelés és a jogtulajdonosok helyzete
A sportesemény két módon kerülhet fel élő streammel az internetre:
- A “kalózok” dekódolják a médiatársaság sugárzási jelét és szerverek segítségével a közvetítést egyidejűleg internetes honlapokon (pl. a Rojadirecta vagy FirstRowSports linkgyűjtő honlapokról elérhető URL-eken) – többnyire már a TV-ssel szinte azonos képminőséggel – elérhetővé teszik. Az internetes honlapokon pedig számos, a fogyasztók által könnyen érzékelhető reklám (elsősorban felugró banner) jelenik meg.
- A helyszínen (pl. a stadionban) valaki okostelefonnal, tablettel vagy akár a stadionon kívülről drónnal rögzíti a sporteseményt és ezt követően élő streamelést lehetővé tevő applikáció (pl. Periscope, Snapchat Live Stores, YouTube, de tulajdonképpen már a Facebook vagy a Twitter is ide tartozik) segítségével azt az internetre azonos időben élőben feltölti. Az okos eszközök rohamos fejlődésével ez a talán jelenleg még kevésbé használt módszer is hamarosan valós “fenyegetést” jelenthet.
A fenti streamelés (online piracy) ahhoz vezet, hogy a sportszövetségek és a médiatársaság közötti szerződésben foglalt, a közvetítések kizárólagosságára vonatkozó rendelkezések “felpuhulnak” – hiszen más is közvetíti és ezért más platformon is nézik a sporteseményt – és ezáltal a közvetítéshez kapcsolt reklám- és szponzori megállapodások értéke is csökken az elérni kívánt célközönség csökkenésével. Ez az állapot pedig már rövidtávon a jogdíjak csökkenéséhez vezethet (hiszen a médiatársaságok részére nem térül meg a közvetítési jogokért kifizetett jelentős összeg).
2. A jogtulajdonosok rendelkezésére álló jogi eszközök
A jelenség relatív újonnan történő széleskörű elharapódzása miatt a megfelelő üzleti-jogi stratégiák kidolgozásának szükségessége még csak most jelentkezett a döntéshozóknál. A jogtulajdonosok részére több jogi lehetőség is rendelkezésre áll a helyzet megoldására.
2.1 Szerzői jog
Maga a sportteljesítmény szerzői jog szempontból nem védett, a sportközvetítés egyes elemei (pl. logók, képi elemek, zeneszámok) és annak sugárzási jele azonban igen. Ezért szerzői jogi jogsértésre hivatkozva a jogsértő tartalom – azaz maga a stream – eltávolíttatható.
A gyakorlatban az illegális közvetítések nyomon követése, valamint a szerverek lefoglalása jelentős erőforrást igényel, mely nem minden jogtulajdonosnak áll rendelkezésre. Továbbá nehézséget okoz az is, hogy a jogsértéseket túlnyomó részben már csak a sportesemények közvetítése során észlelik. A helyszínen rögzített felvétel esetében a szerzői jogi védelem sem működik, mivel ebben az esetben szerzői jogi jogsértés sem történik.
Megoldás lehet az Egyesült Királyságban már alkalmazott site blocking order (azaz amikor maga a tartalomszolgáltató blokkolja az illegális szerverhez történő hozzáférést). Ennek magyar jog szerinti alkalmazását még vizsgálni szükséges. Emellett a jogtulajdonosok egyöntetű véleménye az, hogy a jogszerűtlenül streamelő szervezetek finanszírozási csatornáit – azaz elsősorban a streamelés honlapján elérhető reklámokat – kellene ellehetetleníteni, hiszen ha jelentős anyagi haszonnal nem jár a streamelés, úgy az érintett szervezetek a streameléshez kapcsolódó (esetlegesen büntető-) jogi kockázatokat sem vállalnák fel, illetve ekkor nem lenne miből fenntartani a streameléshez szükséges eszközöket sem.
2.2 Dologi jogi és szerződéses jogalapok
A helyszínen történő felvétel készítése esetében a sporteseménynek otthont adó csapat a stadion, sportpálya kizárólagos használati joga vagy tulajdon- és birtokjoga alapján (a “nemzetközi sportjogi szaknyelvben”: house rights) eltávolíthatja azokat a személyeket, akik a helyszínen készítenek felvételeket. Emellett a jegy megvásárlásakor a néző és a sportesemény szervezője között létrejövő szerződés is megtiltathatja jogsértő felvételek készítését. E jogi alapok gyakorlatban történő végrehajtása alapos körültekintést igényel, hiszen ez sok nehézséggel járhat, valamint a szurkolókat is elidegenítheti. Továbbá figyelembe kell venni a drónok elleni fellépést, mivel ebben az esetben fizikai belépés az esemény helyszínére nem történik, valamint a nem zárt térben történő sporteseményeket (pl. városi futóverseny) is, amikor bárki kontroll nélkül a sportesemény helyszínén tartózkodhat.
2.3 A sporttörvényben biztosított jogvédelem
A sporttörvény szerint a sporttevékenység, a sportversenyek, mérkőzések interneten történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése a klubokat és szövetségeket megillető vagyoni értékű jogot képez. E rendelkezéssel a sporttörvény egy önálló jogi kategóriájú és hatékony – bár a gyakorlatban még nem tesztelt – védelmet teremt a jogtulajdonosok javára.
3. Összefoglalás
Az élő streamelés – akár a sugárzási jel átvételével, akár a helyszínen történő felvétel készítésével – egyre jelentősebb bevételveszteséget okoz a jogtulajdonosoknak. A jelenség előbb-utóbb hazánkban is erőteljesebben megjelenhet. Ezért a jogtulajdonosoknak mielőbb megfelelő stratégiát szükséges felállítaniuk a jogszerűtlen streamelés hatékony megakadályozására. A jog ehhez számos eszközt kínál, melyek innovatív kombinációjával a megfelelő hatás elérhető lehet.
dr. Rippel-Szabó Péter
ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda