A Munka Törvénykönyve módosításának vitatott kérdései

2019. január 1-jén hatályba léptek a Munka Törvénykönyvének („Mt.”) sokat bírált rendelkezései. A módosítások elsősorban a túlóra, azaz a rendkívüli munkaidő, valamint a munkaidőkeret felső határának emelésével foglalkoznak. Az Mt. módosításának kritikusai következesen csak „rabszolgatörvényként” hivatkoznak az új szabályokra, melyeket nem csak jogi oldalról érte több kritika.

A bevezetőben kiemeljük, hogy az OECD adatai szerint a magyar munkavállalók átlagosan már eddig is több munkaórát dolgoztak le, mint számos nyugati szomszédaik. A magyar munkavállalók 2017-ben átlagosan 1740 órát, míg az osztrák munkavállalók átlagosan 1487 órát dolgoztak le. Ennek ellenére a magyar munkavállalók átlagosan fele annyi pénzt vittek haza.

Mit jelentenek az új túlóra szabályok?

Főszabályként a munkáltató továbbra is évente legfeljebb 250 órának megfelelő túlórát rendelhet el. Amennyiben ezt kollektív szerződés lehetővé teszi, úgy a túlóra éves felső 300 óra. Az Mt. módosítása értelmében a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján a munkáltató a 250 órán felül további 150 óra túlórát rendelhet el évente. Amennyiben kollektív szerződés van hatályban a munkáltatónál, úgy a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján a 300 órán felül a munkáltató további 100 óra túlórát rendelhet el évente. Az Mt. módosítását ért kritikák ellenére kiemeljük, hogy a 400 órás túlórakeret összhangban van a vonatkozó Európai Uniós szabályozással és nem is tekinthető egyedülállónak: szintén 400 óra az éves túlóra mértéke Szlovákiában, míg Lengyelországban évente 416 óra túlóra rendelhető el a jogszabályi feltételek fennállása esetén. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy összességében EU átlagban magasnak tekinthető a 400 órás felső határ: Belgiumban például az éves túlóra felső határa 100 óra, melynek elrendeléséhez szükség van a munkavállalók hozzájárulására is, míg Csehországban éves szinten 150 óránál több túlórára csak a vezető állású munkavállalók kötelezhetőek.

Önkéntesnek tekinthető-e a munkavállaló túlórára vonatkozó megállapodása?

A túlórakeret emelésére kizárólag a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján van lehetőség. Felmerül azonban a kérdés, hogy a munkaviszony alá-fölérendeltségi jellegére tekintettel a munkavállaló részéről önkéntesnek tekinthető-e egy ilyen megállapodás? A kérdés eldöntéséhez érdemes segítségül hívni az adatvédelmi jog azon alapelvét, mely szerint a munkáltató erőfölénye miatt a munkavállalók szinte soha nincsenek olyan helyzetben, hogy hozzájárulásukat önkéntesen adják meg, tagadják meg vagy vonják vissza. Az Mt. módosításának kritikusai attól tartanak, hogy a munkavállalók rá lesznek kényszerítve arra, hogy aláírják az önként vállalt túlórára vonatkozó megállapodást. Így az illetékes hatóságok feladata lesz annak ellenőrzése, hogy az ilyen megállapodásokat a felek jogszerűen kötik meg, azaz érvényesek-e.

Kizárható-e kollektív szerződésben az önként vállalt túlórára vonatkozó megállapodás megkötése?

Azaz megvédheti-e a szakszervezet a munkavállalókat az esetlegesen elhamarkodott döntéseiktől? Az Mt. szerint a kollektív szerződés az új túlóraszabályoktól kizárólag a munkavállaló javára térhet el. Kérdéses, hogy a kollektív szerződés kizárhatja-e a munkavállalók azon jogát, hogy kétoldalú megállapodást kössenek a munkáltatóval az önként vállalt túlóra tekintetében. E körben azt kell vizsgálni, hogy mi minősül a munkavállaló javára való eltérésnek. A többségi álláspont szerint a munkavállalók egészsége valamint a munkabiztonság megóvásának érdeke a munkavállaló javára való eltérésnek minősül, ezért jogszerűen kizárható vagy korlátozható kollektív szerződésben az önként vállalt túlórára vonatkozó megállapodás megkötése.

Mit jelentenek a munkaidőkeretre vonatkozó új szabályok?

A munkaidőkeret a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés által meghatározott időszak, melynek során a munkavállaló munkaideje átlagolható. Főszabályként a munkaidőkeret időtartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. Az Mt. módosítás értelmében a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 36 hónap lehet, amennyiben azt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. A korábbi szabályozás értelmében a munkaidőkeret felső határát kollektív szerződés legfeljebb 12 hónapban határozhatta meg. Összehasonlításként kiemeljük, hogy a munkaidőkeret felső határa szinte valamennyi EU tagállamban legfeljebb 12 hónap. Kivétel ez alól a francia szabályozás, melynek értelmében a munkaidőkeret tartama 3 évre emelhető, mely esetben azonban további rendelkezések biztosítják a munkavállalók védelmét a tisztességtelen munkáltató eljárással szemben. Ebben az értelemben az új magyar munkaidőkeret szabályozás egyedinek tekinthető.

A 36 hónapos munkaidőkeret összhangban van-e az EU szabályozással?

Több szakértő is kiemeli, hogy a 36 hónapos munkaidőkeret vélhetőleg ellentétes a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló EU irányelvvel. Az irányelv szerint a referencia-időszak (azaz a munkaidőkeret) nem haladhatja meg a 12 hónapot tekintettel arra is, hogy a heti munkaidő maximuma (ideértve a túlórát is) 48 óra lehet. A magyar jogalkotó által bevezetett szabályozás értelmében a beosztás szerinti heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát, mely szabálynak 36 hónapos munkaidőkeret esetében 12 hónap átlagában kell megfelelni. A jogalkotó tehát kreatív módon próbálja elérni, hogy az Mt. módosítása ne sértsen EU jogot. A többségi álláspont szerint azonban ez a fajta érvelés az Európai Unió Bírósága előtt valószínűleg nem állná meg a helyét és az irányelv által a munkaidőkeret felső határaként bevezetett 12 hónapot ilyen módon nem lehet tovább növelni.

Dr. Tarján Zoltán ügyvéd és dr. Laribi Karim ügyvédjelölt

zoltan.tarjan.@twobirds.com 
karim.laribi@twobirds.com 
T: +36 1 301 8900



Categories: Munkajog

Tags: , , , , , , , ,

Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.