A koronavírus kapcsán bevezetett fizetési moratórium főbb rendelkezései

2020. március 19. napján lépett hatályba a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet (a „Kormányrendelet”), amely a kölcsönjellegű jogviszonyok tekintetében alkalmazandó fizetési haladék (moratórium) főbb, elvi jellegű szabályait határozza meg.

A Kormányrendelet alapján az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (együttesen „Kölcsönszerződés”) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége (a „Fizetési Kötelezettségek”) teljesítésére fizetési haladékot kap (a „Fizetési Moratórium”). Azaz, a Fizetési Moratórium hatálya alatt az adós a Kölcsönszerződésből eredő Fizetési Kötelezettségeit nem köteles teljesíteni. Továbbá, a Kormányrendelet alapján a Kölcsönszerződések szerinti szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a Kölcsönszerződések szerinti kötelezettségvállalások időtartama a Fizetési Moratórium idejével meghosszabbodik, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró Kölcsönszerződések 2020. december 31. napjáig meghosszabbodnak. A Kormányrendelet nem teljesen egyértelmű megfogalmazása miatt kérdésként merülhet fel, hogy a Kormányrendelet szerződéses kötelezettségekre történő utalása a Kölcsönszerződésekben meghatározott kötelezettségek teljes körére, tehát a nem fizetési kötelezettséget, például adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító kötelezettségvállalásokra is kiterjed-e. Véleményünk szerint nem feltétlenül ez volt a jogalkotó szándéka, de ezen kérdés és az adott Kölcsönszerződés szerinti konkrét kötelezettségvállalás teljesítése külön eseti vizsgálat tárgyát képezheti.

A Kormányrendelet részletszabályainak áttekintése után a Fizetés Moratórium: (a) személyi hatálya kiterjed az adósok teljes körére, tehát fogyasztókra és nem fogyasztókra egyaránt; (b) tárgyi hatálya átfog minden olyan hitelszerződést, kölcsönszerződést, illetőleg pénzügyi lízingszerződést, amely 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződésnek minősül, és amely alapján ezen időpontig kölcsön folyósítására került sor; és (c) időbeli hatálya 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A tárgyi hatály szempontjából kiemelendő, hogy a fentiekből következően a Fizetési Moratórium nem alkalmazandó a Kormányrendelet hatályba lépését követően létrejött Kölcsönszerződésekre, illetőleg olyan Kölcsönszerződésekre, amelyek bár létrejöttek, de folyósítás nem történt azzal, hogy a Kormányrendelet szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Az időbeli hatály szempontjából kiemelendő, hogy a Kormányrendelet ezen kérdés tekintetében két szempontból is tartalmaz szabályokat, egyrészről kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a Fizetési Moratórium a veszélyhelyzet fennállása alatt alkalmazandó, míg másrészről a Kormányrendelet Fizetési Moratórium a fenti, a Kormány által meghosszabbítható kifejezett határidőt is tartalmazza. E tekintetben is kérdésként merülhet fel, hogy mi történik abban az esetben, amennyiben a veszélyhelyzet visszavonásra kerül még 2020. december 31. napját megelőzően.

A Kormányrendelet alapján a fentiekben meghatározott Kölcsönszerződések a Fizetési Moratórium feltételei alapján módosítottnak tekintendőek. Ugyanakkor, feltétezve, hogy az adósok nem teljes köre kívánna élni a Fizetési Moratórium lehetőségével, a Kormányrendelet két ponton is eltérést enged a Fizetési Moratórium általános alkalmazhatósága alól. Egyrészről a Kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a Fizetési Moratórium abban az esetben alkalmazandó az érintett Kölcsönszerződés tekintetében, illetőleg az adott Kölcsönszerződés akkor módosul a Fizetési Moratórium alapján, amennyiben a felek eltérően nem rendelkeznek, valamint másrészről, hogy a Fizetési Moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy a Kölcsönszerződést az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítse. Ezen szabályok összeolvasása alapján a Kölcsönszerződés feleinek kifejezett egyetértése szükséges ahhoz, hogy egy adott Kölcsönszerződés az eredeti feltételek mellett kerüljön teljesítésre, a Fizetési Moratórium alkalmazása nélkül. Emiatt is feltételezhető, hogy a közeljövőben a Fizetési Moratórium által érintett pénzügyi intézmények számára kulcsfontosságú lesz az, hogy a Fizetési Moratóriumra jogosult adósaik lehetőleg minél szélesebb köre legyen képes a Kölcsönszerződések lényegében eredeti feltételek szerinti teljesítésére, a Fizetési Moratórium igénybe vétele nélkül.

Szerző:

dr. Boross Ádám

ügyvéd

Adam.Boross@twobirds.com

Fő elérhetőségek:

dr. Siegler Konrád

Partner, ügyvéd

Konrad.Siegler@twobirds.com

dr. Simon Tamás

Consultant, ügyvéd

Tamas.Simon@twobirds.com



Categories: Pénzügyi jog

Tags: , , , , , ,

Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.