A koronavírus kapcsán bevezetett fizetési moratórium főbb rendelkezései

2020. március 19. napján lépett hatályba a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet (a „Kormányrendelet”), amely a kölcsönjellegű jogviszonyok tekintetében alkalmazandó fizetési haladék (moratórium) főbb, elvi jellegű szabályait határozza meg.

A Kormányrendelet alapján az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (együttesen „Kölcsönszerződés”) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége (a „Fizetési Kötelezettségek”) teljesítésére fizetési haladékot kap (a „Fizetési Moratórium”). Azaz, a Fizetési Moratórium hatálya alatt az adós a Kölcsönszerződésből eredő Fizetési Kötelezettségeit nem köteles teljesíteni. Továbbá, a Kormányrendelet alapján a Kölcsönszerződések szerinti szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a Kölcsönszerződések szerinti kötelezettségvállalások időtartama a Fizetési Moratórium idejével meghosszabbodik, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró Kölcsönszerződések 2020. december 31. napjáig meghosszabbodnak. A Kormányrendelet nem teljesen egyértelmű megfogalmazása miatt kérdésként merülhet fel, hogy a Kormányrendelet szerződéses kötelezettségekre történő utalása a Kölcsönszerződésekben meghatározott kötelezettségek teljes körére, tehát a nem fizetési kötelezettséget, például adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító kötelezettségvállalásokra is kiterjed-e. Véleményünk szerint nem feltétlenül ez volt a jogalkotó szándéka, de ezen kérdés és az adott Kölcsönszerződés szerinti konkrét kötelezettségvállalás teljesítése külön eseti vizsgálat tárgyát képezheti.

A Kormányrendelet részletszabályainak áttekintése után a Fizetés Moratórium: (a) személyi hatálya kiterjed az adósok teljes körére, tehát fogyasztókra és nem fogyasztókra egyaránt; (b) tárgyi hatálya átfog minden olyan hitelszerződést, kölcsönszerződést, illetőleg pénzügyi lízingszerződést, amely 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződésnek minősül, és amely alapján ezen időpontig kölcsön folyósítására került sor; és (c) időbeli hatálya 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A tárgyi hatály szempontjából kiemelendő, hogy a fentiekből következően a Fizetési Moratórium nem alkalmazandó a Kormányrendelet hatályba lépését követően létrejött Kölcsönszerződésekre, illetőleg olyan Kölcsönszerződésekre, amelyek bár létrejöttek, de folyósítás nem történt azzal, hogy a Kormányrendelet szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Az időbeli hatály szempontjából kiemelendő, hogy a Kormányrendelet ezen kérdés tekintetében két szempontból is tartalmaz szabályokat, egyrészről kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a Fizetési Moratórium a veszélyhelyzet fennállása alatt alkalmazandó, míg másrészről a Kormányrendelet Fizetési Moratórium a fenti, a Kormány által meghosszabbítható kifejezett határidőt is tartalmazza. E tekintetben is kérdésként merülhet fel, hogy mi történik abban az esetben, amennyiben a veszélyhelyzet visszavonásra kerül még 2020. december 31. napját megelőzően.

A Kormányrendelet alapján a fentiekben meghatározott Kölcsönszerződések a Fizetési Moratórium feltételei alapján módosítottnak tekintendőek. Ugyanakkor, feltétezve, hogy az adósok nem teljes köre kívánna élni a Fizetési Moratórium lehetőségével, a Kormányrendelet két ponton is eltérést enged a Fizetési Moratórium általános alkalmazhatósága alól. Egyrészről a Kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a Fizetési Moratórium abban az esetben alkalmazandó az érintett Kölcsönszerződés tekintetében, illetőleg az adott Kölcsönszerződés akkor módosul a Fizetési Moratórium alapján, amennyiben a felek eltérően nem rendelkeznek, valamint másrészről, hogy a Fizetési Moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy a Kölcsönszerződést az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítse. Ezen szabályok összeolvasása alapján a Kölcsönszerződés feleinek kifejezett egyetértése szükséges ahhoz, hogy egy adott Kölcsönszerződés az eredeti feltételek mellett kerüljön teljesítésre, a Fizetési Moratórium alkalmazása nélkül. Emiatt is feltételezhető, hogy a közeljövőben a Fizetési Moratórium által érintett pénzügyi intézmények számára kulcsfontosságú lesz az, hogy a Fizetési Moratóriumra jogosult adósaik lehetőleg minél szélesebb köre legyen képes a Kölcsönszerződések lényegében eredeti feltételek szerinti teljesítésére, a Fizetési Moratórium igénybe vétele nélkül.

Szerző:

Fő elérhetőségek:

Categories: Pénzügyi jog

Tags: bank, fizetési haladék, hitelezés, Koronavírus, moratórium, pénzügyi intézmények, rendkívüli intézkedés