Milyen gyakorlati jelentőséggel bír a Sporttörvény átfogó módosítása?

Az Országgyűlés 2016. november 8-án fogadta el a sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Sporttörvény”) átfogó módosítását. A módosítások 2017. január 1-jével lépnek hatályba.  

A hírekben többnyire a sportfinanszírozás és ehhez kapcsolódóan a Magyar Olimpiai Bizottság (“MOB”) és a sportért felelős államtitkárság jogköreinek változása kapott kiemelt figyelmet. Emellett azonban számos olyan előírás is módosul, amelyek jelentős hatással vannak a sportolók, a sportszervezetek és a sportszövetségek mindennapjaira. Így a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek a Sporttörvénynek való megfelelés érdekében hamarosan intézkedéseket is kell hozniuk.

Jelen bejegyzésben bemutatom a Sporttörvény legfontosabb változásait és azok gyakorlati jelentőségét.

1. Sportfinanszírozás: a MOB helyett a sportért felelős államtitkárság rendelkezik hatáskörrel 2017. január 1-jétől

A sportfinanszírozás teljes ciklusa, azaz a sportba kerülő állami források (így pl. a TAO támogatások) tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése (valamint adott esetben a visszafizettetése), valamint a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, továbbá a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök a sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak majd, mely feladatokat a MOB-tól veszi át.

Emellett az utánpótlás finanszírozása is egycsatornás rendszerben, a sportért felelős államtitkárságon, azon belül a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárságon keresztül valósul meg. Ez várhatóan gyorsabb ügyintézést és kevesebb adminisztrációt jelent a sportszervezetek számára.

2. A sportért felelős államtitkárság egyéb, a gyakorlatban fontos új hatáskörei 2017. január 1-jétől

  • Országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség alapítása: A gyakorlatban eddig többször eltérő volt a megítélése annak, hogy a kérelmezőnek milyen dokumentumokkal kell igazolnia azt, hogy megfelel az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás kritériumainak. Ezen előfeltételeknek való megfelelést ezentúl a bírósági bejegyzést megelőzően a sportért felelős államtitkárság igazolja, amely várhatóan a gyakorlat egységesedéséhez vezet és az ezzel kapcsolatos bizonytalansági tényezőket a bírósági eljárásban kiválthatja.
  • A sportszakmai szempontból kiemelt sportegyesületek: A sportért felelős államtitkárság hatáskörébe tartozik majd a sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző sportegyesülettel – ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is – kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodás megkötése is.
  • Program kidolgozása a sportpiac fejlődése érdekében: A jogszabály e program kidolgozását a sportért felelős államtitkársághoz rendeli. Egy megfelelő program kidolgozása és gyakorlati átültetésének támogatása hozzájárulhat valamennyi sportág mint termék eladásának ösztönzésére, így különösen a marketing, szponzori és médiajogok területén.

3. A sportszövetségeknek új szabályzatokat kell megalkotniuk 2017. február 15-ig

A jogszabály 45 napos határidővel kötelezővé teszi a sportszövetségek számára etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatok megalkotását. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályzatok kötelező megalkotásának az indoka a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelme.

Fenti szabályzatok megalkotása mellett a sportszövetségek kötelesek módosítani az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzatukat olyan előírásokkal, amelyek tartalmazzák a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is. Mindez a gyakorlatban – legalább is a sportolók szempontjából kifejezetten előnyös – olyan változáshoz is vezethet, hogy a sportszövetségek a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel – élve a sporttörvényben már régóta biztosított felhatalmazással – kollektív szerződéseket kötnek.

4. Élesedik a Nemzeti Sportinformációs rendszer (“NSR”)

Bár a sportinformációs rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség már régóta jelen van a Sporttörvényben, maga a rendszer eddig még nem működött. 2017. január 1-jétől a NSR-re vonatkozó átfogó szabályozás is bekerül a Sporttörvénybe, amely a vonatkozó kormányrendelettel együtt jövő év végére teszi lehetővé az NSR teljes körű működését. A gyakorlatban várhatóan ettől az időponttól kezdődően fog élni a sportszervezetek és a sportszövetségek NSR-be történő adatszolgáltatási kötelezettsége is. Továbbá ez azt is jelenti, hogy a sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek valóban komolyan kell venniük az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést is (részletesebben lásd alább).

5. Egyéb, gyakorlati szempontból jelentős változások 2017. január 1-jétől

  • Megszűnik a Sport Állandó Választottbíróság kizárólagos fellebbviteli fórum szerepe: az érintettek – a rendes bíróság mellett – a versenyengedély kiadásának megtagadása esetén, fegyelmi ügyekben, valamint a sportszervezetek, sportszövetségek tagjai közötti vitákban már nem csak a Sport Állandó Választottbírósághoz, hanem bármilyen választottbírósághoz fordulhatnak. A gyakorlatban ez valószínűleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság eljárásának igénybevételét jelentheti.
  • A versenyengedélyhez kapcsolódó adatok védelme – adatvédelmi szabályzat megalkotása: egyértelművé teszi a jogszabályváltozás, hogy mostantól nemcsak a sportszövetség, hanem a sportszervezet (azaz sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola és sport-alapítvány) is köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről. Azaz a gyakorlatban a sportszervezetek kötelesek adatvédelmi szabályzat megalkotására és a sportolók adatainak ennek megfelelő módon történő kezelésére.
  • Sportvállalkozás alapításakor nem kötelező a sporttevékenység főtevékenységként való megjelölése: A jogszabály indokolása alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint a sportvállalkozás cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység kell, hogy legyen, azonban ez a gyakorlatban alig-alig valósul meg, illetve komoly gyakorlati jelentősége nincs is. Ezért mostantól elegendő lesz, ha a gazdasági társaság tevékenységei között szerepel a sporttevékenység.
  • Nemzetközi minősítésű sportoló doppingellenes jogerős sportfegyelmi büntetéssel szemben kizárólag a CAS-hoz fordulhat: Feloldódik az a jogilag ellentmondásos helyzet, mely szerint a Sporttörvény alapján a nemzetközi minősítésű sportolók bírósághoz is fordulhattak a jogerős doppingvétséget megállapító határozattal szemben, míg azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség WADA Szabályzatának 13.2.1. pontja alapján a nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában hozott döntések kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg. Tehát a módosítás a WADA Szabályzattal való összhangot biztosítja.

6. A MOB feladatai és az új köztestületek 2017. január 1-jétől

A MOB szakmai munkája a jövőben – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

Továbbá ezentúl négy köztestület működik majd: a MOB, amely továbbra is az olimpiai sportágak köztestülete, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) a nem olimpiai sportágak köztestülete, a Magyar Paralimpiai Bizottság, mint a fogyatékkal élők sportjának köztestülete, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.

7. Összegzés

Fentiek alapján látható, hogy 2017. január 1-jétől nemcsak a sportfinanszírozás változik meg alapjaiban, hanem számos egyéb olyan előírás, amely a sportolók, sportszervezetek és sportszövetségek mindennapi működését is érinti. A sportszervezeteknek és a sportszövetségeknek több esetben intézkedéseket is kell hozniuk a Sporttörvény új előírásainak való megfelelés érdekében.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda



Categories: Sportjog

Tags: , , , , , , , , , , ,

Cookie consent
We use analytics cookies to help us understand if our website is working well and to learn what content is most useful to visitors. We also use some cookies which are essential to make our website work. You can accept or reject our analytic cookies (including the collection of associated data) and change your mind at any time. Find out more in our Cookie Notice.